következő »

[horifaydo]

Ha növeljük a gép tömegét akkor a siklószám állandó marad? csak a merülési sebesség nő? (meg a sebesség)

A profilnak a függvégye a felületi terhelés megadása?
 - mi van ha a megadottól könnyebb a gép?

 -mi van ha a megadottól nehezebb a gép?

 javul e vagy  romlik e a siklószám illetve a merülősebesség??


Remélem lesz aki tud ezekbe az elméleti dolgokban segíteni!

[sry]

T. Horifaydo!

 A siklószám csakis a gép aerodinamikai jellemzőjétől függ. Az az a
Cy felhajtóerőtényezőtől és a Cx összes ellenállástényezőtől. A Cy
általában csak a hordfelületekre (szárny, bizonyos esetekben vízszintes
vezérsík) értelmezhető. Az összes Cx magában foglalja a szárny
közegellenállását, a szárny indukált ellenállását, valamint a törzsön
a farokfelületem és egyébb szerkezeti elemeken (futómű, antenna stb..)
keletkező alaki és súrlódási ellenállásokat.  A siklószám tehát

e= Cx/Cy ( a modellezésben és a "népnyelvben" ennek pont a
reciprokát hívják siklószámnak, ami elég félrevezető mert a Cy/Cx az
Aerodinamikai Jósági szám és K -val jelölik)

 Tehát a siklószám nem függ a gép súlyától. Ha nő a repülősúly akkor
nő a pályamenti sebesség és a merülősebesség is, de gamma siklöszög
és ezzel e siklószám sem változik.

  A szárnyszelvény (profil) és a felületi terhelés között csak közvetett
összefüggés van. Ebbe most nem mennék mélyen bele, de az a lényeg
hogy a profil megválasztásának egyik fontos szempontja az optimális
utazósebesség értéke, tehát ha ettől lényegesen eltérünk akkor
rossz tartományba fog "dolgozni"  a szelvény, és megváltozik az
áramképe ami végsősoron teljesytményromlást okoz. Modelleknél
azért ez nem annyira súlyos, mint a valódi gépeknél.

  Motoros gépeknél számít a Penaud görbe alakjának megváltozása a
megváltozó repülősúly miatt, a meghajtás gazdaságossága leromlik,
és a szükséges vonóerő is megnövekszik, ha eltérünk az ideális
felületi terheléstől (akár lefelé, akár felfelé) , de ez megint nem az a
tipikus modellező probléma, elég ritkán találkoztam még modellekre
kimért penaud görbével  :roll:

üdv.: SRY

[horifaydo]

köszönöm a konkrét összefoglalót!
 
 végülis megkaptam a választ!  

 akkor érl le később a gépem ha minél könnyebb, de így is úgy is ugyan annyi utat tesz meg.  meg ha áramvonalasabb,de ugy tudom az légellenálás nagy részét a szárnyvégi indukált ellenálás teszi ki.

[sry]

 akkor érl le később a gépem ha minél könnyebb, de így is úgy is ugyan annyi utat tesz meg.  meg ha áramvonalasabb,de ugy tudom az légellenálás nagy részét a szárnyvégi indukált ellenálás teszi ki.

  Ha egy bizonyos kiinduló magasságot veszünk akkor a kisebb merülő
sebességű repülőgép valóban később "ér le", és valóban ugyanannyi
utat tesz meg (mármint a talajjal párhuzamosan) mint a nagyobb
merülő sebességű.

 A siklószám alapösszaföggéséből a csomóminden levezethető:

e= tg gamma = Cy/Cx = Fy/Fx = H/L = w/u

Ahol
e : siklószám
gamma : siklószög
Cy: felhajtóerőtényező
Cx: összes ellenállás tényező
H : Kiinduló magasság
L: megtett út vízszintes vetülete
w: merülősebesség
u: Talajmenti haladási sebesség

  Az indukált ellenállás valóban jelentős ellenállást fejt ki, de ennek
mértéke a repülési helyzetek függvényéban erősen változó.
Lényegében a mértéke a szárnyon keletkező felhajtóerőtől függ

Cxi=Cy2 /( Pi * lambda)

Tehát az indukált ellenállás a Cy felhajtóerőtényező négyzetével
arányosan növekszik, mértékét csökkenti a lambda, ami a szárny
karcsúságát adja meg.  Ebből az következik, hogy karcsúbb szárny
kisebb indukált ellenállást eredményez, nagyobb felhajtóerőtényező
(pl. nagyobb állásszög alatti lasabb repülés) lénegyesen nagyobb
indukált ellenállást eredményez. Sok eseben ezért kell a lasabb
repüléshez nagyobb vonóerő, mint a valamivel gyorsabbhoz
(full gázas felszállás után, szépen vissza lehe venni a botot, és mégis
gyorsul a gép  :roll: )  Mivel az indukált ellenállás a felhajtóerő
következménye teljes képtelenség a megszünttése. Ezt csak azért
írom mert már olvastam "szaklapban" is olyan ökörséget, hogy a
szárnyvégi Wing-tip megszüneti az indukált ellenállást. Ez hülyeség,a wing-tip csak csökkenti az ellenállás mértékét, megszüntetni nem
lehet.

üdv.: SRY

[Krassó Tamás]

Tisztelt aeródinamikusok! nagyo jó hogy végre ért valaki az aeródinamikához, ennyire el tud mélyedni benne. Nyomatékosan felhivom a figyelmét mindenkinek - pláne "Sry" barátomnak,- hogy senkit nem akarok megsérteni,de nem szükséges a"jó modellezőnek" nagyon elmélyedni ezekben a kérdésekben. Ennek egy magyarázata van ,elveszi az időt a modellépitéstől, jó időben a repitéstől. Megnyugtatásúl:Ezek a modern szárnyszelvények általában szélcsatornában be vannak mérve, vagy számitógépen le vannak modellezve.
Ettől függetlenűl kell egy olyan modellező " Sry " aki foglalkzik ezekkel a kérdésekkel és érti  az aeródinamikát, főleg a modern új eredményeket figyeli és értelmezi!
Én mindig beépítettem anakidején a jól bevált Benedek szelvényeket és megnyertem a versenyt, vagy "csak" jó helyezést értem el.
Ugye nem sértettem meg senkit! Üdvözlettel: Tamásbá

[horifaydo]

köszi azért a részletes infókat  Sry!

csak szerettem volna tisztábban látni ezekben a  dolgokban.

 pld: azh hogy a rep tömeg növekedésekor az utazó és merülő sebesség nő,DE a siklószám állandó marad azt igazából csak most tudtam meg.

 én eddig azt hittem h az is romlik.

de most már tudom ezt is, és szerintem nem baj az hogy érdekelnek ilyen dolgok is és nem veszi el az időmet,mert elég szar idő van reptetni(fúj a szél)

amugy érdekel a repülés aerodinamikai része. éppen ez ami megfogott benne, hogy mitöl repül egy gép!! mert egyszer volt a tv-be erről részletes dokumentum filmecske, h a Gólyák szárnyáról jöttek rá(asszem Ottó Lilienthal) h az ívelt szárnyban relylik a repülés titka! h a szárny fölött a levegő gyorsabban áramlik el mint alatta és a nagyobb sebességű ritkább és ez nyomáskülönbséget okoz,MELY AZTÁN MAGASBA EMELI A REPÜLőGÉPET!  ez a mondat ami megfogott engem akkor régen. lehettem vagy 11-12 éves.

[sry]

T. Horifaydo!

 Igen Otto Lillienthal adta ki hires füzetecskéjét "A madarak röpte, mint
a repülés művészetének alapja" címmel, abban olyan alapvető
összefüggésekre mutat rá, mint a felhajtóerő keletkezése, viszonya
az ellenálláshoz, stb... Azt a diagrammot, ahol X tengelyen az ellenállást
adjuk meg Y tengelyen a felhajtóerő a mai napig Lillienthal-féle-poláris -nak
nevezik. A füzetecskét többen megrendelték utánvétel. Csak egy két
név: Orville Wright, Ciolkovszkíj (ő egyébként vett egy Lillienthal
féla siklógépet is) , Octave Chanute és még sorolhatnám. A Közlekedési
Múzeumban Budapesten is van egy példány ebből a kiadványból.

 Egyébként Lillienthal csapkodó szárnyú gépet szeretett volna építeni,
mint Leonardo (aki szintén érezte, hogy az ívelt szárnyban van
elrejtve valahol a megoldás) , de sajnos repülőbalesetet szenvedett
és elhalálozott.

üdv.: SRY

[horifaydo]

igen már emléxek a könyvére is h volt a tv-be róla szó.

meg egy dombot is össze dúratott magának onnan startolt. ott halt meg asszem.

[sry]

Igen egy nagy kupot építtetett magának, hogy mindíg széllel szemben
startolhasson. A gépet súlypontáthelyezéssel irányította, mint a mai
sárkányrepülősök. Az volt a baj, hogy ő csak a lábával "kormányzott"
és így nem tudott igazán nagy súlyponteltolódást előidézni.
  A sokszázadik kísérletnél egy széllökés nagyon megemelte a gép
orrát és mivel nem volt elég a "láblóbázás" ahhoz, hogy visszanyomja
a gépet siklásba átesett a szerkezet és Lillienthal lezuhant. Végül is
az első légibaleset első áldozata. Oly sok elsősége mellett ezt igazán
kihagyhatta volna. Állítólag (de ez szigorúan legenda kategória)  a
kórházban halála előtt az mondta, hogy "a repülésért áldozatot kell hozni..."
Ha mondta, ha nem akkor is igaz.

üdv.: SRY

[cbruder]

Szia Sry,

kisse visszatert a hitem ahogy a soraidat olvasgattam

Ugy latszik megsem hiaba nyomtam le 5 evet a "faiskola padban", igy legalabb meg is ertem amit irtal

Jok azok a "Benedek-fele" szelvenyek is Tamas´ba, de valahogy egy uj gepet "scratch"-böl egyedül eleg nehez összehozni egy rakas profilbol kivalogatva (meg ha szelcsatornaban is lettek kisnoblizva).

Vagy maradok az olyan bevalt "universalis" profiloknal mint pl. a Clark Y, a fel- vagy teljes szimmetrikus profilok, de ha valami olyasmit szeretnek "összeeszkabalni" aminek mar keze es laba is van, sajna bele kell merülnöm egy kisse mar a kepletekbe is.

Trainereknel es egyeb altalanos modelleknel ez mind szep es jo, de amint scale gepekkel kezd el az ember fia szorakozni, ez a megoldas igen hamar kutfurassal vegzödne. Föleg ha csak azt a tenyt veszem alapul, hogy az a szarnyprofil ami pl. egy "igazi" gephez lett tervezve, meg csak veletlenül sem (vagy csak nagyon ritka esetekben) hasznalhato a magamepitette scale modellnel.

Tehat marad a "hazifeladat" !! :-(

Vagy veszek egy mar masok altal megtervezett gepröl egy rajzot es annak az alapjan epitek, vagy pedig elö a "tololeccel" es kezdhetek utanaszamolni az egesznek, hogy vajon milyen profilnal, milyen terhelesnel, meghajtasnal es sulynal marad az a dög ott fenn a levegöben, marmint ha egyaltalan fel is jut odaig :-)

Annyiban igazat is adok Tamas´ba, hogy egy atlagos modellnel nem fontos egy kis "agymunka", viszont a többi megoldasnal, vagy egy-egy komolyabb gep epitesehez mar kenytelen vagyok ketsegbe vonni ezt a kijelenteset :-)

Az is igaz, hogy manapsag mar egy kis "hozzaertessel" is ki lehet valogatni vitorlazo gepekhez, mürepülökhöz is a szükseges adatokat (ertem ez alatt a "fiokozott, felkesz mirelit megoldasokat"), de azert mar itt is muszaly vagyok ugy a "hozzaertest" mint a rutint is kisse hangsulyozni !!


üdv,

cbruder

[Krassó Tamás]

Kedves "cbruder"! Most már teljes mértékben neked adok igazat! Visszatérve a Benedek profilhoz : Modern gépbe nehogy ilyen szárnyszelvény építsetek be, ez most már kizárólag antikmodellbe jó, nem beszélve arról, hogy a zsűri a műszaki vizsgán ezt meg is nézi! Nagy baj, hogy már én nem tudom, hogy egy modern elektromos vitorlázóba milyen  szelvényt érdemes beépíteni. MOST jön az amit tegnap irtam: Érdemes megnézni, hogy más milyen szelvényt-beállitást-kormányokat-ivelőlapot használ. Ezt kiellemezve a saját modellünket már meg tudjuk tervezni. Érdekes PL. az F3-B kategóriában a sebességi feladatnál elég sok ólmot raknak a gépbe, igy növelik meg a felületi terhelést, gyorsabb lesz a modell. Valószinüleg a legmodernebb modelleknél már nincs ilyen, hanem a szárnyszelvény és az ivelőlap kivállasztásával-állásával érik el a nagysebességet.
Mégis érdemes volt egy kicsit meditálni ezekben a kérdésekben!
Jó repülést: Tamásbá  /ez egy régi repülős köszönés/

[horifaydo]

jó hogy hozzáértők beszélgetnek egymással ,legalább több érdekes dolgot olvasok itt,minha csak én kérdezgetnék,legalább olyan dolgok is elhangzanak amiről eddig fogalmam se volt!

mik is azok a benedek szelvények? hogy néz az ki?

[cbruder]

http://www.cavalloni.hu/2002_2/22_modrepelm9.htm

Most mar vilagos

Egyebkent erdemes lenne vegigolvasnod az egesz tankönyvet az elejetöl a vegeig :-)

[sry]

T. Horifaydo!

 A Benedek szelvények az egyik legnagyobb Magyar modellező
Dr. Benedek György által kikísérletezett  speciális (általában
kis sebességű, alacsony Re számú) szárnyszelvények.

Hogy megismerd egy kicsit ennek a nagyszerű modellező
sportembernek az életművét:
http://www.cavalloni.hu/2004_3/07_bi_oneletrajz.htm
http://www.cavalloni.hu/2004_4/04_benedek.htm

És, hogy lásd szakmai munkájának egy pici szeletét:
http://www.cavalloni.hu/2000_2/repuleselmelet.htm
A szelvények a 10. fejezetben vannak, de nem odakattintani ám
elsőre :twisted:  érdemes végigolvasni.
http://www.cavalloni.hu/2003_1/19_aramlas01.htm

üdv.:SRY

[cbruder]

SRY,

hogy ne vagjak a szavaidba