Oldal: 26 / 30 ElsőElső ... 16222324252627282930 UtolsóUtolsó
Eredmény: 251 - 260 (299) összesen

Téma: Annál is hihetetlenebb, megtörtént esetek, ha azt mered mondani, hazudok, véged!

  1. #251
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771

    A tevecsapkodó virágvasárnapja

    A tevecsapkodó virágvasárnapja

    The Camelflapping

    Voltam ismét Mester2-őnél, Manónál… Könnyáztatta köntöse ízlésesen megszaggatva, szemei kisírva, egy fél oldal szalonna lógott szomorúan a szája szélén.
    - Na, gyere öreg paraván…na, padavánkos…izé, padavánom… közben kelletlenül nyámmogott a féloldalason.
    - Ne mondja már Mester, mi a baj? Csak nem ez a piszok izé? Akit édes gyerekének tekintett és jóságában fürösztött, megvonta saját szájától a legjobb falatokat, hogy ezt a pernahajdert felruházza sujtásos tevecsapkodós hímzett egyenruhával és ki tudja még miket írathatott a nevére…?

    - Na ez az a kutyamindenit! Itt dédelgettem, minden titkomat megosztottam vele!
    - Úristen Mester, azt is??? Amit még senkinek? Ha mégis, ki kellett vágni a nyelvét és száműzni a Végtelen Pusztákba, ahol csak a halálos Csend uralkodik, vagy ott fog ő sírni, ahol senki se lát?
    - Igen, a vakok intézetében, de ez most lényegtelen. Tehát a titok, de nem elmondani: Elárultam neki a Titkot, így az élete már csupa dal és kacagás, övé a világ! - vagyis a tevecsapkodók díszegyenruhájában kötelesek vagyunk a nadrágban bal oldalon hordani az izét…tudod a függőket… Hosszú éveket áldoztam, kidolgoztam és itt van, elárult ez a – ezt a részt lesz szíves a Kedves Olvasó kifütyülni…na jó, kb. ennyi.
    - Mester és az új találmány? Az Öblös Pú? Annak is megszerezte titkát ez az elvetemült? Megszámolta, megvannak-e a próbaszéklet egységcsomagok, vagy már árkon-bokron túl van vele ez a rémes kalandor és már egész Amerika markában van a találmány ellopásával?!
    - Hát ez az! Alig bírtam bánatomban megfőzni a tárkonyos csiricsáréban pácolt vaktyúkhúslevessel felöntött gerzemürzémet, aminek országos első helyezettje vagyok… Alig ment le a torkomon vagy 2 liter, nem bírok enni, egyszerűen nem bírok.

    - Mióta nem tud enni Mester, ne mondja, de hát mióta?
    - Amióta a zabálást feltalálták, de már ez se az igazi…bánatvirág nyílik az én szívemben, csak úgy herseg…
    - Úhh, de szépen mondta Mester, várjon, had fújok tele néhány zsebkendőt könnyeimmel, de tényleg... micsoda csapás, te jó Isten…?
    - Aztán itt van a főtevecsapkodói hivatalom…az ám… a trón…le akarnak taszítani! Ezek, akikkel annyi jót tettem, a rengeteg fölséges ételrecept, a sok adat, mikor mennyit ettem, ittam, … aztán megint ittam, ettem…azt hiszed hálásak? Majd visszarínak ezek, ha majd nem leszek jóságos Atyjukuk, hanem én is ott leszek közömbös bamba közkatona, tessék, ne! Feszüljön meg ezeknek aki akar, ha lelöknek a bársonyszékből…
    - … és Mester a bili spartakiádra elkészül az új Öblös Pú prototípus? Alig van már idő a Virágvasárnapig!
    - Az igaz, de nem akkor van a találkozó, butus. Az csak úgy van, hogy legyen a riportod elején valami érdekes, ami nem érdekes. Na, neked se tojik a nyulam semmit, már elvesztettem a bizalmat az ilyenekben és miatt… Ráadásul ez a piszkosorrú belehajszolt egy nemtelen versenybe, mert tuti azért csinálja a sima bilit, hogy engem beelőzzön a találkozón.

    - El is rontottam…kezdhetem elölről…kipróbáltam, gondoltam gondosan dokumentálom a hitelesség miatt. Próbálom, jól fogva tarja, tömíti a szeleket, hozza szépen az alsó, vagy hátsó mély hangokat. Jól végzett munka után fogom, kiviszem az udvari laborba, hát mi történt, ne is kérdezd. Na, kérdezd már, üsse ki a bili a szemedet.
    - Mi…mimi, mi volt mester? Várjon, megkapaszkodom itt a szalonnatartó függönyrúdban, mert tudom, nem lesz könnyű nekem sem.
    - Hm… elvégeztem, amit emberileg lehetett, belenéztem az Öblösbe, szép volt a termés, olyan kedves perec-szerű, különösen szépre kerekedett. Fogom a csodaedényt, iramodnék a külső bemutató terepre és derült égből a Pú…

    - Mert?
    - A lényeg meg bent maradt a szobában. A sietségben nem csináltam feneket az edénynek…
    - Mester, csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit!
    - Az is igaz…
    Utoljára módosítva: APPME által : 2017-12-17 20:27
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  2. #252
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771

    A tevecsapkodó virágvasárnapja - befejező rész

    A folytatás

    The Camelflapping

    - No és Mester, miután majdnem a nevére vette ezt a mihaszna izét, azt se tudom, hogy hívják…
    - Nem is kell megjegyezned, egy senki, egy futottak még, egy kenyérleső, egy ipari áramlopó, egy…várj, letörlöm a habot a számról és megigazítom a szalonnát, addig beszélj te.
    - Szóval hogyan is történt a látogatás, amikor még nem tudta, hogy kígyót fog melengetni a … hol is, szóval ott, akkor mi történt?
    - Nem jöttem rá, mire megy ki a játék, gondoltam eladok neki néhány tevecsapkodó szettet, hiszen meg is kell élnem, ezért a lelkemet tettem ki, de minek?! Készítettem finom ebédet, tárkonyos burtyellás hecsedlibe tekert rozmaringos, madárlátta kenyérbe sütve és hozzá…hol is tartottam, mindegy. Finom ennivaló, behűtött sör, nem ám sima ivóvíz, azért gondolkodjunk már! Igaz, este hatra lett kész, de egy király se eszik különbet!

    - Hát meddig volt a Mesternél ez a semmirevaló???
    - Elment még délelőtt 10-kor és nem illik erőszakosan marasztalni, aki nem akar, gondoltam, had menjen, ha már így van, amúgy is dolgom volt a szomszédban. Meg az az igazság, ahogy telik az idő, kicsit romlik az ember emlékezete, lehet, hogy meg se hívtam…? Most már látom, kész szerencse, még egy pohár vízzel se kínáltam meg, még az kellett volna, hogy nálam akarjon wc-re menni, phöjj, de gusztustalanok az ilyenek…
    - Aztán mi történ, kiszökött a piszkosképű a Szentélybe, ahol a tevecsapkodók és az új verda az Öblös Pú készül???
    - Akkor még csak dédelgettem a bili gondolatát, de a többi tudományom bizony ott volt. Elővigyázatosságból ráadtam, pont passzolt a nagy fejére egy erre a célra rendszeresített ló szemellenzőt.
    - Az mitől jó?

    - Na, látnád, ezeknek, ennek meg különösen, járt a szeme, mint a sublót fiók, éreztem én, hogy kilesni akarja a titkaimat és folyton kérdezni fog, mit hogyan csapkodok, meg mekkorák a tevék, meg tojnak-e már, ilyesmi, de amilyen rafinált volt, nem kérdezte…Ezt is direkt hátsó szándékkal csinálta, de én átláttam rajta, el is határoztam, én majd másként fogok erre emlékezni, van itt gógyi! Aztán ugye ott a terülj-terülj asztalkám, azt is hogy nézte, gondoltam, had nézegesse. Akkor már kicsit gyanús volt, mert kérdezte miért nem tüzeltem már fel régen, vagy egy ezresért vennék legalább egy új lapot rá, mert rosszul lett a látványtól, amilyen rendes vagyok, én kaptam el, különben összerogyott volna. Visszaélt akkor is a jó szívemmel! Nem árultam el neki, ez az asztalka azért ilyen, mert így van benne meg a varázserő, meg ezen látom az utóbbi tíz évben mit ettem, vagy mit festettem, kordokument és a varázserő is, ugye… Hanem egy lélegzetre elég lesz fiam ennyi, volna egy kis tennivalóm, éljen az ember néha a szenvedélyeinek is, ne csak a robot, pihentetni kell az ideget is. Látod a kertbe azt a sok vakond túrást, azokat én csináltam!

    - … és az mi, miért jó? De nagyon profik azok is, meg vannak rendesen csinálva.
    - Tudod, amatőr – de profikat megszégyenítő – metróvezető vagyok, azok ott a szellőző nyílások. Melegítem a verdát, aztán uccu! Aztán csak ellazulok, nézem az elsuhanó centiket és lenyugszik a lelkem…
    - Jó utat Mester és szívből kívánom, találjon vissza!
    - Majdnem mindig sikerül, nem megyek messzire, csak itt az udvarban kerülgetek.
    - Nem vonzza a távolság, az új élmények?
    - Hadd el, múltkor megpróbáltam, nem nekem való, elég ez is, nem olyan veszélytelen ez ám, nem mindenki idege bírja.
    - Történt már balesete?
    - Legutóbb a szomszédék foxija kiásott gépestől és teljesen idegen helyen ásott el újra! Alig találtam haza…
    - Akkor jószerencsét és további törhetetlen sikereket, kedves Mester!
    - Na menjél már…
    Utoljára módosítva: APPME által : 2017-12-17 20:28
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  3. #253
    Senior Member Emunem logója
    Csatlakozott
    11-05-31
    Hely
    Wien/Kisvárda
    Hozzászólás
    1.919
    Még mindig nem lehet megunni.
    Üdv: Emunem

    Minden lehetséges...

    VRX Blade 10T / Piros rettenet
    W.I.P. / Axial SCX-10 / Ford F-150 aka KÉK Bálna
    W.I.P. / Tamiya TT-01 / Zöld darázs / BMW Z4 HB Project
    2,4GHz / Póráz
    + Hangvezérelt utódok.

  4. #254
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771

    Nincs

    Címe sincs

    Az a két kisfiú későn, már sötétben tartott hazafelé, talán egy iskolai rendezvényről?
    10 évesek lehetnek? Nem látom jól…talán igen.
    Szombat lehet, hogy ilyen későn még nincsenek otthon, az idő kellemes, csillagokat mutat az ég, az egész falu néma.

    Beszélgetnek, de nem tudom miről. Csak azt látom, néha egymás felé fordulva társalognak és kíváncsiak a másik szavaira.
    Aztán az egyik fiú hazaér, de olyan érdekes a beszélgetés, hogy elkíséri a másikat, aki még annyira lakik, mint emez.
    Lelkesen beszélnek, a világ még nekik kerek, nem kell félni a holnaptól, szép ez az este, szép az ég.
    Az utcai gyenge világítást adó villanyoszlopok jönnek-mennek mellettük és a két fiú beszél, beszél.
    Új és részegítő gondolataik nem engedi álmosodni a gyerekeket, a másik kapujában még sokáig beszélgetnek. Ilyen csudát! A hazakísért, hogy tartson még a varázs, visszakíséri hazulról haza emezt, hogy ez az érdekes este még-még tovább tartson…

    Régi varázslatos pillanatok, már csak derengenek.
    Az egyikben most tolong a sok kérdés, ami elmaradt, kellene pár nap, fokról-fokra felfejteni szép emlékeket és a múlt évtizedeket. …és mi volt aztán? Néha összefutottak, az idő nélküli életfolyam lustán vitte a hátán őket, a szivárvány már rég mögöttük maradt.

    Azt a régi órát kérem vissza! De nem lehet...
    Majd folytatjuk, én nem felejtem el.
    Nem kedves Barátom, nem beszéltünk eleget.
    Beszélgetünk majd mindnyájan, milyen szép is volt, ami szép lehetett.

    Isten nyugtasson, várj Barátom, jön majd hozzád ez a másik gyerek.

    2016 pünkösd első napja
    Buktának, Dzsemi
    https://www.youtube.com/watch?v=OTfpgL6TEyg
    Utoljára módosítva: APPME által : 2016-05-19 09:48
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  5. #255
    Támogató ZolKa logója
    Csatlakozott
    06-03-22
    Hely
    8692
    Hozzászólás
    866
    Az ember sokszor más, mint aminek látszik. De ritkán jobb

  6. #256
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771

    A Ház és a Hirpantyú

    haus.jpgA Ház és a Hirpantyú elválaszthatatlanok, barátok. Összefűzi őket a sok emlék, élmény és bizony most unatkoznak, kettesben.
    A Ház lassan romlik, lakatlan és udvarait felveri a gaz és a sok véletlenszerűen ott termő bokrok, korcs gyümölcsfák tömege, kerítésén borostyán, egyedül a bejáratnál látni rá a szánalmas épületre.

    A Hirpantyú rendesen a padláson lakik, ámde szellemként suhan az épületben és körül, keresve és nem találva embert a közelben. Megtöri a szótlanságot és szól a Háznak.
    -Te, mi van veled, még így ránézésre aránylag jól nézel ki, nem dőlsz le egy kicsit…?
    - Haha, jó vicc, menj te abba a …Ha nem tudsz okosat, maradj csendben!
    - Tisztára úgy beszélsz, mint egy ember. Tudok én okosat, de csak én vagyok egyedül… - kajánkodott Hirpantyú.
    - Inkább emlegessünk jó dolgokat, oké?
    - Olyan is volt? – játszotta az eszét tovább Hirpantyú.

    - Beszéljünk a Fiúról…
    - Legyen, nem bánom.
    - Emlékszel, az anyja a fájásokkal küzdött már, jönne ez a gyerek, de még előtte egy kis libasültet kívánt, tépte a levágott jószágot, szakaszonként jajdulva és tette a sütőbe a finom húst.
    - Igen és milyen jót evett a bábaasszony – igen, akkor még háznál született a falusi – és biztatta az Anyát – Te csak jajgass, majd én megeszem a combot, mindenki csinálja amit tehet…
    - Te és az is jó volt, amikor olyan óvodás forma idejében valahonnét a Szülőkkel hazajőve, holt fáradtan, még a sötétben, lámpa előtt lerogyott a kis sámlira, ami helyett akkor a moslékos vödör volt és az Apja még milyen jól ki is nevette…
    - Igen, sok év múlva, talán már felnőtten, a Gyerek is jót nevetett ezen. Akkor még nem annyira…

    - Azt tudod, hogy az Apa adott neked nevet? Hirpantyú, jó egy hülye név, nem gondolod?
    - Jó vagy nem, ez van. Akkor adta a nevem, amikor a Fiú már akkora volt, hogy fel akart mászni létrán a padlásra. Neki egy misztérium, csodák tára volt, amikor egyszer az ajtót résnyire felnyitva rálátott a – valljuk be – szinte közönséges lomokra. Ekkor mondta az Apja – oda fel ne menj, ott lakik a Hirpantyú! – ami egyébként tényleg…A Fiú nem hitte, másnap felnyitott és meglátott…aztán sokáig nem is mert próbálkozni, úgy megrémült. Pedig épp egy régi vászon esőkabát és két nyűtt gumicsizma a lógó köpeny alatt, de bejött, nagyon megijedt a Gyerek.

    - Nem mondta az Apa, pontosan ki vagy és mit teszel bárkivel, és tehetsz?
    - Nem kellett, a többit elintézte a gyermek képzelete, annál félelmesebb semmi sem lehet.
    - Repül az idő…már Anyja is utoljára elment, a Házba új, öreg néne költözött és Ő is elment… Belátom, kezdek olyan lenni, mint egy temetetlen halott, egy múmiává aszalódott, kiszolgált igásló. Tudod, sok évig erre se mert járni a Fiú, mert hasogatta a szívét a látványom, fájó emlékek, meg nem tett jó tettek, elkövetett mulasztások és minden emberi hibája, de, ez már meg nem másítható. Mindig többször gondol, emlékszik, próbálja visszalopkodni a halványuló emlékeket, barátaival is csak a régről beszélne, vissza menve az időben.

    - Ma már ő is haladott korban, az öröklött szíve kezd rakoncátlankodni és olyan ostoba gondolatok futnak benne, nem szeretne álmában meghalni, mert akkor lemarad valamiről, mulatságos, nem? Tudod, miben szeretnék segíteni, mert tudok, úgy érzem?
    - Mégis miben?
    - Ha majd egyszer elalszik, eljön az ideje, legyen egy békés mosoly az arcán, örökre.
    - Legyen…
    - …és veled, mi lesz?
    - Mi lenne, nincsen ház temető, ahol minden szép és rendezett. Várok valamire, valakire, valakikre, nem tudom… No, és veled?
    - Én úton leszek vele, a Fiúval. Tudja már, a barátja vagyok és mindig is az voltam. Megyünk, de úgysem értenéd hova és minek. Mindennek eljön az ideje.

    …és várnak… A Ház a Szellemével? Nem tudom… Ennyi a történetem.
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  7. #257
    Senior Member Emunem logója
    Csatlakozott
    11-05-31
    Hely
    Wien/Kisvárda
    Hozzászólás
    1.919
    Üdv: Emunem

    Minden lehetséges...

    VRX Blade 10T / Piros rettenet
    W.I.P. / Axial SCX-10 / Ford F-150 aka KÉK Bálna
    W.I.P. / Tamiya TT-01 / Zöld darázs / BMW Z4 HB Project
    2,4GHz / Póráz
    + Hangvezérelt utódok.

  8. #258
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771

    Tanuló vagyok

    Az osztály

    Különös osztályba járok, olyan esti iskola, vasárnapi iskola…?
    Különös, mert nincs vizsga, vagyis senki sem tud róla, van, aki szerint igen, mások meg nem is törődnek vele, csak járják az iskolát.

    Kötelező, hiányozni nem lehet.

    Nem tudjuk, mikor lesz felelés, vagy aki tudja, hát nem igazán örül neki, nem várja, de elkerülni lehetetlen.
    Nem tudhatni pontosan, mit fognak kérdezni, vagy mi a jó felelet, hazudni nem szabad, reménytelen.
    Előtte igen, szabad lesni a másik füzetét, aztán a jót írta-e, vagy úgy van-e…?
    Felelésnél kiderül – sokak szerint.

    Egyetlen felelés van, aztán a felelt végzett, tovább kerül, többé nem jár már velünk.
    Próbálhatsz beszélni vele, hogy volt, mi lett, de nem lehet tudni biztosat.
    Minden évben elbeszélgetünk velük, tanácsot adunk, hogyan kellett volna, tanácsot kapunk, hogyan legyen – nekünk.

    Van aki nagyon fiatalon, van aki érett korban lett kiszólítva felelni, mindannyian új osztályba járnak már. Azt hiszem, szerintem onnét nincs tovább. Mások szerint lehet elölről kezdeni, de jaj, az előző tanulóideje alatti tanultak nem egyeznek meg az új tananyaggal, szerintem a tanuló sem teljesen az, ki előtte volt.
    Az osztályom létszáma? Mindet ismerem, ismerős kedves emberek, barátok, rokonok, sokan, sokan. Számtalan ember jár ilyen, különleges osztályba, őket nem ismerem.

    Aztán az év adott napján beszámolunk a volt felelőknek, nekünk hogy megy az anyag és tudakoljuk, hogyan tovább, neki hogyan sikerült, mit érdemes? Tovább szokott módon csinálni ? …és mit kéne ügyesebben, jobban megtanulni, ha időnk, egészségünk, akaratunk, mindenből telik?
    Ez évben is felkeresem a kedves felelőket és elbeszélgetünk.

    Sajnos egyre több gyertya láng fényénél teszem…
    Utoljára módosítva: APPME által : 2016-10-19 16:55
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  9. #259
    Moderátor APPME logója
    Csatlakozott
    04-06-12
    Hely
    Gyomaendrőd
    Telefon
    null-null-zibn
    Hozzászólás
    3.771
    No,evezzünk azért vissza a könnyebre a nehéz vizekről (D2O). Elvégre szomorkodni ráérünk, ha meghalunk...Na ja.

    Üdv Kedves Fórumtársak!

    A hsz-em apropója egy régi, szokatlan dallam felbukkanása, ami arra sarkallt, hogy ismertessem, amit ezzel a zenével kapcsolatban tudok és hosszú évek óta hasonlókat kutatok.

    A Dal címe:
    A kicsi mozdony elveszett az erdőben, avagy Az elveszett kismozdony erdei sírása…
    Eredeti:"A small engine got lost in the forest"

    Szerzője az ismeretlen Jim Finkelsteinbaum déli származású, színes bőrű zenész, zeneszerző és jazz énekes. Egy kicsi funky is előfordult, de azokat letagadja…
    Nos, igazoltan Afrikából, rabszolgaként hurcolták be őseit, ük-ük szülei Kunta (apja) és Kinte (anyja) kiváló lajhárszedők voltak, a törzsben mindig tisztelettel említették a nevüket és várakozással tekintettek a mai Finkelsteinbaum (tulajdonképpen tőlük örökölte a a szavannásan csengő nevét a zeneszerzőnk) jövője elé.

    A kis Fink… nem írom ki mindig, tehát Ő, nagyon muzikális természetű volt, de a törzsi szinten használatos technikákban is kiváló meglátásai, ötletei voltak. Az egyik monszunos délután néhány kagylóból, kókuszdióból és hangyászgerinc velőből kikotyvasztott valamit, amikor aztán megunva eldobott, kiderült, hogy atombomba. Nagyon büszke volt rá, elújságolta a törzs Véneinek, mit talált ki és várta a megérdemelt elismerést. Persze a begyepesedett Vének eliminálták az ötletet, hogy minek az, meg nem tud mindenki akkorát dobni, egyébként az ellenséges törzs csak 8 tagú és abból is kettő éjjeliőr a koala ménesnél, nincsenek is otthon…
    No,aztán jöttek a rabszolgakereskedők és elvitték a kis Fink…-et(ot).
    Szülei komoly summát kaptak, bár annyira kitartották az árat, hogy először csak egy részletet, darabot akartak elvinni belőle, aztán csak megegyeztek.

    A Manhattan tervnél a Zeneszerzőnk atyja érdemeiről most nem akarok értekezni, nélküle még mindig ott tanakodna a sok tudós, hogy így az atommag, meg úgy a két és fél perdületű kvarkok, amikor odacsapott az asztalra és olyan képletet kanyarított almáspitékből kirakva, hogy a leg írástudatlanabb atomtudós is egyből vágta a lényeget.

    Na. Szóval elértünk végre a mi Főszereplőnkhöz, aki bizony megjárta Vietnamot is!
    A háború után jött rá, hogy miért mindig őt osztották be járőrnek, de nem bánta, nem is érdekelte, hogy mindig a négert lövik le elsőnek, csak visszafelé térve dúdolta a szomorú, gyapotszedő felelgetős dalt: „Műláb? Többiek: Az! - Fábul? Többiek: Abbul…Ajjó, Többiek: Mér? Mer' nem zsibbad... és így tovább.
    Aztán csak előtört belőle a zenei zseni, az egyik bevetésen – kezdődött éppen a Tét offenzíva, látta az özönlő sereget, 9 tank és temérdek szalmakalapos katona. A rádiója meg bedöglött! Hogyan figyelmeztette az övéit...?

    Ekkor úgy járt túl az ellenség eszén, mivel volt fogalma a Kodály módszerről, valamint az erotikus felhangoktól sem mentes, alt hangon előadott (lásd - Dörmögő Dömötör) délszláv, kecskemarasztaló siratókról, hogy elkezdte énekelni:”Kilenc kis gólya leszállt a tóra...”
    Ezzel egyrészt megakadt az offenzíva, másrészt a sok szalmakalapos órákig szambázott a ritmusra, mire rájöttek, hogy alaposan rászedték őket, tulajdonképpen egy jazz egyveleget hallanak, aminek teljesen mások a lépései. Az övéinek így volt ideje leszerelni haditechnikákat és gyorsan lemondták az Észak-Vietnám– USA barártságos gyeplabda meccset is.

    A háború végeztével a mi Fink...szóval Ő, összejött a hasonló zenei platformon virágzó, szintén színes bőrű Ingmar Baumvolle társával, aki a címadó dallal kezdődő számmal szerzett elismerést a II. kerületi, 243. utcai Modern Művészek Öregotthona-ban.
    Azonban az úttörő, egész estés, rengeteg betét dallal készülő darabjuk fényesen megbukott, bár kiemelkedő zenei darabokkal készült, sajnálatos megnemértés miatt a szerzőpáros feloszlott, egyikük visszautazott a festői Spitzbergákra, Jim(hogy ez eddig nem jutott eszembe így írni, sokkal rövidebb lett volna!!!) pedig elkezdte kutatni gyökereit Dél-Afrikában egy Geiger-Müller számlálós gitáron hívogatót játszva. A harmadik tagról aztán tényleg semmi hír, de azt hiszem, az nem is volt…

    Végezetül egy közös dalukat had említsem, a google segítségével megtalálható a klipje, címe szabad, hevenyészett fordításban:
    2,3-DIHIDROBENZO[B]FURÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISE ÉS KIROPTIKAI SAJÁTSÁGAIK
    Ez is egy nagyon elvont darab, egy magyar tudós komoly értekezést kanyarított belőle, persze, magyar szokások szerint elhallgatva az eredetit.
    Signore Membran
    Good Will Hunting
    Kis pacsirta, kedves kis pacsirta,
    Kis pacsirta, megkopasztlak én...

  10. #260
    Moderátor vegyész logója
    Csatlakozott
    04-09-06
    Hely
    Kispest
    Telefon
    +36 70 886 0671
    Hozzászólás
    1.367
    Talán a kiroptika nem elég közismert...

    A lényeg, hogy sztereospecifikus vegyületek királis atomját és a hozzá kapcsolódó atomok, atomcsoportok optikai forgatóképességét vizsgálja.

    Üdv
    A dzsungelben minden ehető. Te is. http://poly-matrix.hu/ FB.: https://www.facebook.com/profile.php...6%3A1545734537
    Üzlet: 1182 Budapest, Vak Bottyán u. 1.

Oldal: 26 / 30 ElsőElső ... 16222324252627282930 UtolsóUtolsó

Hozzászólás szabályai

  • Új témákat nem hozhatsz létre
  • Válaszokat nem küldhetsz
  • Fájlokat nem csatolhatsz
  • A hozzászólásaidat nem módosíthatod
  •  
  • BB code : engedélyezve
  • Pofik engedélyezve
  • Az [IMG] kód engedélyezve
  • [VIDEO] code is engedélyezve
  • A HTML kód kikapcsolva