Szárnyashajók és modelljeik.

[sry]

A tartólábak s szárnyak:

A tartólábakat célszerű fix-re építeni és a csárnyakat úgy csatlakoztatni, hogy azok állásszöge változtatható legyen. Ez egyrészt azért szerencsés, mert ha a hosszú lábak állásszöge változtatható (az egész láb mozog) akkor a szárnyak egymáshoz és a súlyponthoz képesti helyzete is változik a beállításokkal. Így is be lehet állítani, de lényegesen nehezebb!

A szárnyak alakjának jó lesz amit választottál, bár már lehetne sima "V" is és akkor egyszerűbb elkészíteni. Minden törés, csatlakozás stb... katartikus pont ezeknél. Nekem az első szárnyak amiket építettem mindíg itt repedtek, törtek el , ezeknél a pontoknál. Igen nagy a szárnyakra nehezedő terhelés, és ezeken a terhelési gócpontokon könnyen sérülést is okozhat. Így törekedni kell a lehetú legegyszerűbb alakra, ami e mellett funkcionális is. Ez persze ellentmondás, mert az áramlásilag, és stabilitásilag legjobb alak éppen, hogy össze-vissza hajtogatott, kacifántos szárny lenne. Ezrt itt egy értelmes kompromisszumot kell találni. A legmmegfelelőbb egy fél ellipszis lenne, ami a legalsó ponton a legkeskenyebb, és ahogy haladunk felfelé nő a szárny húrhossza, és a felső harmadban már az állásszöge is növekszik egy geometriai elcsavarással. Plusz megfelelő helyeken áramlás leválasztó "farkasfogakkal" esetleg terelőlemezekkel, hogy a víz oldalirányú felfutását megakadályozzuk. Na ez az amit senki, soha nem épített meg senki, mert annyira bonyolult, és nem mellesleg szilárdságilag nagyon nem előnyös.

Üdv.: SRY

[szaffibetti]

A tartólábak s szárnyak:

A tartólábakat célszerű fix-re építeni és a csárnyakat úgy csatlakoztatni, hogy azok állásszöge változtatható legyen. Ez egyrészt azért szerencsés, mert ha a hosszú lábak állásszöge változtatható (az egész láb mozog) akkor a szárnyak egymáshoz és a súlyponthoz képesti helyzete is változik a beállításokkal. Így is be lehet állítani, de lényegesen nehezebb!

A szárnyak alakjának jó lesz amit választottál, bár már lehetne sima "V" is és akkor egyszerűbb elkészíteni. Minden törés, csatlakozás stb... katartikus pont ezeknél. Nekem az első szárnyak amiket építettem mindíg itt repedtek, törtek el , ezeknél a pontoknál. Igen nagy a szárnyakra nehezedő terhelés, és ezeken a terhelési gócpontokon könnyen sérülést is okozhat. Így törekedni kell a lehetú legegyszerűbb alakra, ami e mellett funkcionális is. Ez persze ellentmondás, mert az áramlásilag, és stabilitásilag legjobb alak éppen, hogy össze-vissza hajtogatott, kacifántos szárny lenne. Ezrt itt egy értelmes kompromisszumot kell találni. A legmmegfelelőbb egy fél ellipszis lenne, ami a legalsó ponton a legkeskenyebb, és ahogy haladunk felfelé nő a szárny húrhossza, és a felső harmadban már az állásszöge is növekszik egy geometriai elcsavarással. Plusz megfelelő helyeken áramlás leválasztó "farkasfogakkal" esetleg terelőlemezekkel, hogy a víz oldalirányú felfutását megakadályozzuk. Na ez az amit senki, soha nem épített meg senki, mert annyira bonyolult, és nem mellesleg szilárdságilag nagyon nem előnyös.

Üdv.: SRY

Köszi a választ és megpróbálom így megcsinálni. Most, hogy végig olvasta az írásodat beugrott a szárnymozgatás mikéntje is.
A szárny ellipszis formája engem is gondolkodóba ejtet, mikor végig olvastam a szárnyasról elérhető anyagaidat. Igazából ez a forma késztetett arra, hogy nekiálljak és újból elolvassam az anyagot.
Ez a videó volt a bogár a fejemben elindítója az egésznek. Remélem elérhető így vagy az úriember neve alapján: Henk Antonides.

https://www.youtube.com/watch?v=SFZwUxEbxW0

Ha jól értem, akkor a szárnyfelülnézetből úgy nézne ki mint egy klasszikus A2 félszárny és geometriai elcsavarással. Ez az elcsavarás fok értékben mennyit jelent és milyen irányban legyen a nullához képest. Gondolom a plusz lenne az ideális.
A szilárdság talán a mai világban megoldható.
A terelő lemezeket kérdezni is akartam ha már oda érek a szárnyakhoz. Milyen távolságba illik rakni egymáshoz képest és hova.
Üdv: Henrik

[sry]

Üdv.

A hordszárnyak kialakítása tekintetében onnan érdemes megközelíteni a problémát, hogy mi miért van. A szárnyashajó üzeme során van egy kritikus üzemállapot, amit átmeneti állapotnak hívnak. A bemerült hajótest stabilitása ugyanazon szabályok szerinti mint bármely más hajóé. Ahogy gyorsul a hajó, a hajótesten elég nagy dinamikus felhajtóerő keltkezik. Ezért van az, hogy a szárnyashajó testek "sarkos", "siklótest" kialakításúak. Mivel a siklótesten keletkező felhajtóerő támadáspontja a súlypont előtt van a hajó felemeli az orrát. Ez megfigyelhető bármely siklóhajón, motorcsónakon. Ekkor a hajótest vízkiszorítása, és a siklótest "V" alakú fenék kiképzése biztosítja a stabilitást.

A hajó tovább gyorsul, és e miatt a szárnyakon is kellő felhatóerő keletkezik. A hajótest kiemelkedik a víz főlé. Mint már erről volt szó itt egy ellenállási maximum is van, a hajó teljes géperejére szükség van a kiemelkedéshez. És itt jön a bajság! A kiemelkedéssel egyre csökken a vízkiszorítás és a "V" fenék stabilizáló szerepe, a szárnyaké meg még messze nem elégséges!! Csak, hogy teljes legyen az "öröm" a gyorsításban lévő nagyteljesítményű propulzió elég rendes precesszióval oldalra akarja borítani a hajót (egycsavaros hajóknál), de a nagy emelkedésű hajócsavarok is gondot jelentenek, mert a kis sebesség miatt még rossz a hatásfokuk, és elég nagy "kerékhatás" érvényesül, ami viszi el a tat-ot oldalra, további stabilitáscsökkenést okozva. Ez annyira jelentős, hogy Pl. a "Vöcsök" (Voszhod típus) szárnyashajón ezzel a kerékhatással ügyesen játszva a hajó tatja elhúzatható a kikötőmólótól rákormányzás nélkül. Gyakorlatilag oldalaz a hajó!!!

Ez az "átmeneti állapot" ezért annyira veszélyes. A hajó képes eldőlni oldalra és úgy is marad (mint ahogy ez modellekkel és kísérleti hajókkal, vagy rosszul beállított hajókkal meg is történik rendszeresen).

Mit lehet tenni ez ellene? Általános megoldás az, hogy az átmeneti állapotban növelik a szárnyak felhajtóerejét. Így a kis sebesség ellenére is elegendő stabilitás keletkezik a szárnyakon ébredő dinamikus felhajterő révén. Esetleg nem a szárnyakon növelik a felhajtóerőt, hanem siklólapokat építenek be amik a kiemelkedéskor is a hajótesten ébredő dinamikus hatásokhoz hasonlóan növelik a stabilitást (Rakéta, Nixy stb.. típusok)

Igen ám, de a szárnyashajó egy bizonyos sebességre van méretezve, és a túlzott nagy szárnyfelület, vagy állásszög nem engedné elérni ezt a sebességet, hiszen túl nagy lenne a felhajtóerő és a hajó felfutna. És itt jönnek a különféle furmányos megoldások! A vízfelszínt áttörő "V" szárnyasknál a már emlegetett felület hövelés (a szárnyvégek felé haladva egy nagyobb a húrhossz) és pozitív geometriai elcsavarást alkalmaznak. Amikor a hajó felgyorsul ezek kiemelkednek a víz fölé és többé nem termelnek felhajtóerőt, csak az átmeneti szakaszban "dolgoznak". Előszeretettel alkalmazzák ezt szárnyas-vitorlásoknál, ahol sokszor előfordul az átmeneti szakasz egy üzemcikloon belül is.

Aztán vannak a változtatható állásszögű szárnyak (általában az első), ahol az egész szárny állásszögét tudják vövelni , csökkenteni (Pt-50, Pt-20 stb... hajók) . Van olyan megoldás is, hogy kiegészítő hordszárnyakat építenek be a fő hordszárny fölé (Meteor, Volga, Polesje stb... típusok) . És természetesen ezen megoldások tetszőleges számú ötletes variációi....

És a modell?

Nos modellben is kivitelezhető ez, és ha scale a modell akkor sok esetben szükséges is, de egyébként teljesen felesleges. Ugyanis a modell sokkal jobban gyorsul, mint az igazi hajó. Így az átmeneti szakasz "átugorható" egy hirtelen gázadással. Amikor látod,hogy megemeli az orrát, akkor szépen egy lendületes mozdulattal előretolod a gázkart, és ha jól van beállítva a modell, akkor fel is szökken szárnyra. Az igazi hajók tolóerő/tömeg aránya sokkal rosszabb, ezért az átmeneti szakasz hosszú (láttam én már "Sólymot" (Meteor típus) küzdeni a Szabadság-hídtól a Margit-hídig mire felmászott nagynehezen :-) valószínűleg az egyik gép nem akarta leadni a kellő teljesítményt, mert oldalazott is rendesen) és veszélyes.

A lényeg, hogy jó konstrukciójú szárnyrendszerrel és megfelelő beállítással a sima , téglalap alakú, nyilazott, elcsavarás nélküli szárnyak is tökéletesen teljesítenek modellen! A megfelelő beállítást nem győzöm hangsúlyozni, mert ezeknél tényleg létszükséglet. Jenő barátom jó sokáig küzdött a szárnyas modelljével gyakorlatilag eredménytelenül, míg egy versenyen kezelésbe nem vettem. Utánna ki se akarta venni a vízből, ott száguldozott fél délután szárnyakon (amig neki nem ment egy másik modellnek és le nem törte az első szárnyat :-( ) Szóval "csak" ennyit számít a beállítás. (egyébként csak az akkumulátorát tettem előrébb és oldalra kicsit, ennyi meg is oldotta a problémát. Először még mondta is, hogy kizárt, hogy ez elég jegyen és a hajó szépen fusson. ... de tévedett :-) )

Üdv.: SRY

[öregmodellező]

Üdv. sry Élethű modellnél adottak a külső méretek mennyire lehet eltérni tőle. A modellel végig lehet menni az F-2 pályán? Elkezdtem rajzolgatni a Fecskét 1:20-ban de hatalmas munka. Közben találtam egy oldalt www spkflot.ru Összes szovjet szárnyas hajó rajta van,némelyikről van rajz is.

[sry]

Üdv.

Az www spkflot.ru valóban jó kis oldal, tag is vagyok a csapatban, képeket, rajzokat is küldtem már nekik. Nagyon komolyan veszik amit csinálnak, jó társaság.

A modell.

A szárnyas modellel természetesen végig lehet menni az F2 pályán, de figyelve a szárnyasok sajátosságaira. Egyenesekben természetesen lehet szárnyakon is hasítani, de azért a bolyakapuknál észnél kell lenni, különösen a ráfordulásoknál, mert a szárnyashajó szárnyakon haladva igen nagy íveken fordul. Ha beszűkíted a fordulót akkor amúgy is lelassul és visszaül a vízre. (ez az igaziakra is érvényes. A Dunán egyik se tud sehol megfordulni szárnyakon) Szerencsére oldalazva sodródni nem szokott és a hátrázás is jól megy , szép egyenesen, jó az iránytartásuk. Sőt túl egyenesen, mert az első szárnytartó lábak akkora kormányerőt fejtenek ki, hogy inkább kifordulni nehéz a hátrázásból, mint egyenesen haladni. A szárnyak beállításánál itt fontos a 0° állásszög, mert pozitív állásszögeknél hátrázáskor lehúzza magát a víz alá! Ne feledjük, hogy ezek a hajók a méretükhöz képest igen erős motorral és nagy csavarral vannak felszerelve, így hátramenetben is nagyot húz a csavar. A hajó belendül, és a + -os szárnyak egyből le is rántják a vízalá :-) :-) (mivel ezek hátrafelé negatív állásszöggel kapják az áramlást, és így "lehajtó" erő keletkezik rajzuk) Én speciel a rádón lekorlátoztam a hátrameneti teljesítményt 20%-ra, pár tengeralattjárós menet után.

A 0°-os állásszöggel viszont hátrázva is felmegy szárnyakra a hajó, ha jó a beállítása :-) :-) ez elég vicces tud lenni, de hasznos.

Ami fontos még az F2-nél, hogy scale hajónál (és mi másért lenne F2 ha nem scale a hajó) ugyanúgy túllóg a hajópalánkon a hordszárny oldalra, mint az igazin. Ez meg fel tud akadni a bólyán és akkor erintőhiba lesz.

A hajó méretei kérdésében gondolom a hordszárnyakra gondolsz. Nos ebben általában el kell térni a méretarányos kicsinyítéstől. Erre azért van szükség, mert a méretarányos hordszárny nem termel elég felhajtóerőt, túl kicsi. Ha a lábakon túllóg a szárny akkor lehet "csalni" a fesztávval. A "Fecske" és a "Rakéta" viszont ebből a szempontból "szerencsétlen" konstrukciók, mert a szárnytartó lábak oldalról "lezárják" a szárnyakat, így itt csak a húrhosszal lehet "csalni".

Igazából addig kell variálni a szárnyakat, amig a hajó mérsékelt sebességgel is szépen felmegy szárnyakra és szépen fut. A túl gyors hajó fröcsköl , vágtat és az nem néz ki jól, különösen nem utashajóban. Szóval ha gyors a hajó, akkor nagyobb szárnyfelület (esetedben húrhossz növelés) vagy kissebb össztömeg kell. Ha lassú a hajó, akkor kisebb felület, vagy nagyobb súly. Értelem szerűen egyszerűbb ballasztot tenni a hajóba, mint új szárnyrendszert készíteni hozzá. Ezért is fontos, hogy a szárnyrendszer megbontható legyen. Egyrészt a beállítás, másrészt a cserélgetés miatt. A kíérleti, teszt szárnyasomon már meg sdem tudom mondani hanyadik szárnyrendszer van, elvesztettem a fonalat a sok cserélgetés közben ....

Üdv.: SRY

[öregmodellező]

Köszönöm válaszod sry. Ekkora méret arányban könnyen találok megfelelő motort, hajócsavart tudok késziteni és a többi hajóm közül sem lóg ki a mérete miatt.

[sry]

Üdv. Mindenkinek!

Végre elkészült a másik vízsugárhajtóműves cikk archiválása is.

Beledi Dezső: Vízsugár hajtás alkalmazásai a hazai kishajó-építésben
Akit érdekel megtalálja a www.sry.atw.hu oldalamon

az írás címe.Ez lényegesen mélyebb szakmai elemzés mint az előző ismeretterjesztő cikk volt.

Üdv.: SRY