Oldal: 1 / 5 12345 UtolsóUtolsó
Eredmény: 1 - 10 (43) összesen

Téma: Szimulátor repterek; Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz, editorok

  1. #1
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Szimulátor repterek; Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz, editorok

    Az elmúlt években hazai modell repterekről egy sor panoráma képet, majd azokból PhoenixRC és AFPD szimulátor reptereket, készítettem.
    Bevezetésként magadom azokat a címeket, ahol a panoráma képeket illetve reptereket meg lehet tekinteni, illetve letölteni.
    Képek: http://members.iif.hu/laszlo.csaba/HP_PK.htm

    Repterek: http://members.iif.hu/laszlo.csaba/HP_szim.htm


    ************************************************** ************************************************** ************
    Évekkel ezelőtt egy olyan leírást készítettem, amelyből választ kaphatnak az érdeklődők arra, miként kell szimulátorok hátterét képező panoráma fényképeket létrehozni.
    Első gondolatom az volt, hogy címként ezt választom ”Panoráma fényképek készítése közben szerzett tapasztalataim”. Most ismét elolvastam a PhoenixRC honlapján található oktató anyagot (tutorial) ennek alapján fogom leírni tapasztalataimat, így mi is mondhatjuk, hogy tutorialt írunk.

    Bevezetésként meg kívánom jegyezni, hogy én az RC modellezést is és a panoráma fényképezést is játékként művelem, tehát nem vagyok ebben a kérdésben sem profi, sem amatőr, sem kontár stb.

    Azt remélem és javaslom, hogy a tutorialt interaktív módon közösen szerkesztjük majd. Word dokumentumot készítek, amelyet ha majd kész lesz le lehet tölteni, de elkészítése során minden fejezetet megjelenítek itt a FORUM-on a következő ”válasz”-ban.
    Kérem szóljatok hozzá. Ha van az adott tárgykörben ”szakértő”; térképész, matematikus, profi vagy amatőr fényképész véleményezze, a többiektől azt várom, hogy ilyeneket írjanak: túl részletes, túl tömör, érthetetlen stb. Hozzászólásaitok alapján javítom, kiegészítem az anyagot.

    Azok a panoráma képek, amelyeket készítenünk kell bizonyos értelemben különlegesek. Ennek oka, hogy repülőgépeink a magasban is repülhetnek, tehát olyan képeket kell készítenünk, amelyek a körülöttünk lévő teljes gömböt, főleg az éggömböt lefedik. (Ez nem minden esetben igaz, majd leírom miért.)

    Beszéltem két fotó művésszel, egyik amatőr, de képei albumokban kiállításokon jelennek meg a másik profi, panorámafotó művész D. Varga Tamás, azért profi mert ebből él, azért művész mert képei gyönyörűek. Akinek van egy kis ideje nézze meg képeit:
    http://www.panograph.hu/hun_index.htm
    Lényegében egyik sem tudott használható tanácsot adni, D. Varga Tamás azt mondta, hogy ő olyan képeket készít, amelyek albumokban megjeleníthetők, tehát túl sok ”eget” nem mutatnak. Számomra ugyanis, mint majd leírom az ég fényképezése az igazi probléma.

    A harmadik dokumentum tehát a második ”válasz” hazai modell repterekről készült panoráma fényképek galériája lesz.
    Ide felteszem első képeimet, amelyek a Hármashatár-hegyen készültek. Ha van ilyen képetek kérem küldjétek el, azokat is felteszem.
    Három vetítési módot javaslok, egyik sem az "igazi", mivel az, amelyet szimulátorainknál használunk nem szép.
    A tutorial első fejezete a vetítési módokról fog szólni.
    Javasolom, hogy a galériában ”hengeres”, ”tükör-labda” kivitelű képeket mutassunk be és gömbre vetíthető .MOV fájl kivitelű Apple QTVR képek címét adjuk meg.

    Mindez azoknál lesz így, akiknél a legrégibb válasz van felül. Minden tutorial résznél beírom, hogy hányadik.
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  2. #2
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    A tutorial első része

    1. Vetítések

    A vetítés (projection) leképzés, amelynek során a tér egy részét a tér egy másik részére képezzük le, azaz vetítjük. A vetítendő térrész általában egy gömb felülete, a vetítés pedig, egy síkra történik. Jelen leírás során másik értelemében is kell a vetítés fogalmat használni ezért ebben az esetben ”kivetítés”-ről fogunk beszélni. (levetítés).
    A vetítések története nagyon régen kezdődik. Amikor az emberiség rájött, hogy a föld gömbölyű vetítési eljárásokat kellet kidolgozni, akkor, ha a föld felületének egészét vagy részét síkfelületen (térképen) kívánták bemutatni.

    Equirectangular vetítés

    Ezt a vetítést azonos távolságra lévő hosszúsági és szélességi körök vetítésnek is nevezik.
    Alapvető vetítési módszer fényképeink feldolgozásakor. ”Ezt a vetítést Marius of Tyre dolgozta ki időszámításunk után 100 évvel. A vetítés a hosszúsági köröket egyenlő térközű függőleges a szélességi köröket egyenlő térközű vízszintes vonalakká képezi le.”
    Ennek eredményként az egy 2/1 oldalviszonyú téglalap formájú a kép jön létre, az északi sark a téglalap fölső a déli sark a téglalap alsó élét képezi. Azért equirectangular mert a képen a szélességi és hosszúsági körök derékszögben metszik egymást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a vetítési módszer az egyenlítőtől távoli helyeken nagymértékben torzít.
    Panoráma képeink kidolgozása során első lépésben mindig ilyen kép jön létre, mert ez a teljes gömböt mutatja. Azt, hogy az általunk a későbbiek szerint készített kép miért ”gömb” később leírjuk.

    Egy gömb equirectangular képét a következőképp is el lehet képzelni. Vegyünk egy gumilabdát rajzoljuk a felületére a föld térképét, vagy a mi fényképeinket (megfelelően torzítva) hasítsuk fel a labdát egyik hosszúsági köre mentén. Szögezzük egy asztalra úgy, hogy az egyenlítő két hasíték mellett lévő pontja feküdjön az asztalra. Feszítsük ki a hasíték mentén az északi illetve déli pólusát úgy, hogy egy téglalap keletkezzék. A teljes gömb az asztalon fekszik, a két sarok és környéke igen nagy mértékben torzult.

    A földgömb így néz ki:


    A Hármashatár-hegy Vörös-kővár pedig így:
    (Megjegyzés: további képek a galériában láthatók)


    Mindkét képen szembetűnik, hogy a földgömbön az Antarktisz, a Vörös-kőváron pedig egy kis kő a képen egy nagyon elnyúlt ábra.


    Cylindrical (hengeres vetítés)

    Ezen vetítés egyik alfaja a ”Mercator” vetítés a térképészetben van szerepe.
    Tárgyunknál az FMS egyik reptér gyártó programja képes hengeresen vetített kép felhasználásával egy lépésben repteret készíteni.

    Minden hengeres vetítésre igaz, hogy
    a hosszúsági köröket egyenlő térközű függőleges a szélességi köröket nem egyenlő térközű vízszintes vonalakká képezi le.
    Vegyük a földgömböt úgy, hogy az északi sarok fölül legyen. Tekerjünk a gömb köré egy hengert. Húzzunk sugarakat a gömb középpontja és a gömb minden pontja közé és minden pont képét rajzoljuk be ott ahol a sugár a hengert metszi. Végül vágjuk fel a hengert és terítsük ki. Téglalapot kapunk, ahol a fenti definíciónak megfelelően helyezkednek el a pontok. Nyilvánvaló, hogy így a teljes gömbfelületet nem lehet leképezni, mivel a szélességi körök egyre távolabb kerülnek egymástól, a sarkok a végtelenben lennének.

    Ha 4/1 oldalviszonyú hengeres panoráma képet kívánunk készíteni, ahol a torzítás a képen nem érezhető 360º*76.8º-os képre van szükségünk.


    Rectilinear (egyenes vonalú) vetítés

    Fényképezőgépeink ilyen képet készítenek.
    Definició szerint egy kép akkor egyenes vonalú, ha a leképzendő függőleges egyenesek is és vízszintes egyenesek is, a leképzés után egyenesek maradnak, vagyis nem szenvednek u.n. párna torzítást.
    A teljes gömböt nem csak igen kis részét lehet egyenes vonalú képre vetíteni. Ezért kell igen sok képet készítenünk. A széles látószögű lencséknek lehet párna torzítása.
    Rectilieáris képek is torzítottak, ha gömbfelületet vetítünk síkra.
    (Gauss bebizonyította, hogy semmiféle "gömbi" vetítés nem lehet torzítás mentes.)


    SkyBox vetítés (kockára történő vetítés) (megnevezés tőlem)

    Ez a vetítés legtöbb szimulátor szempontjából lényeges.
    A transzformációt úgy kell elképzelni, hogy vesszük gömbünket, de most nem hengert írunk köré, hanem egy kockát. Vetítjük a gömb minden pontját a kocka felületére. A transzformáció teljes mivel a gömb minden pontjának egy és csak egy pont felel meg a kocka felületén, így a transzformáció inverze, vagyis a visszaalakítás egyértelmű. (A transzformáló programom ismertetésénél erre visszatérek majd.).
    Ezzel a vetítéssel a kocka felületén hat képet kapunk. Ezek a képek egyenes vonalúak. A hat egyenes vonalú képet a később tárgyalt programok az equirectangular képből elő tudják állítani. Mivel körben négy kép helyezkedik el és az egész elrendezés szimmetrikus a képek a tér 90º*90º-os részét fedik le. Mivel a képek egyenes vonalúak elvileg olyan széles látószögű objektívvel, amely ekkora térrészt lefedő képet be tud fogni, elkészíthetőek lennének, de pontos illesztésük szinte lehetetlen lenne. Ha azonban kissé nagyobb, mondjuk 100º*100º-os képek készíthetők akkor az összefűző program, természtesen, ezeket is fel tudja dolgozni.


    Kivetítés

    Vetítsük képünket (illetve képeinket) valóságos vetítőgéppel egy vetítő vászonra.

    Az equirectangular képet gömb felületére kell vetíteni. Ez történik akkor, amikor Planetárium félgömb kupolájára nappali képet vetítenek. Ha a vetítőgép is és a szemlélő is a gömb középpontjában van a szemlélő torzítás mentesen pontosan azt a képet látja, amelyet a fényképész látott, amikor a képet készítette. Ha a szemlélő kissé elmozog kevéssé torzított képet lát. Ezért van az, hogy a planetáriumban a nézők elég jelentős távolságra lehetnek a középponttól.

    Cylindrical képet henger felületére kell vetíteni, ilyen a valóságban nincs, viszont a körképek ilyenek.
    A Feszty körkép olyan hengeres vetítésű festmény, amelyet egy henger felületére vetítve (ragasztva) az a néző, aki a henger középpontjában áll torzítás mentesen lát, azaz azt, amit a festő látott. Igen meglepett, amikor Kárpátalján elmondták, hogy a festményről digitális képet készítettek és összevetették különböző hengeres panoráma képekkel. Ezzel a módszerrel pontosan megtalálták Munkácson azt a pontot, ahol Feszty Árpád és munkatársai a képet készítették.
    (Eddíg azt hittem, gondolom mások is, hogy a kép a Vereckei hágón készült)
    Ha a szemlélő kissé elmozog a középponttól kevéssé torzított képet lát. Ezért van az, hogy a körkép nézői egy kör alakú platformon körbe járhatnak.

    Kockára történő kivetítés (SkyBox)

    Ilyen vetítés a valóságban nincs, de számítógépes játékoknál szimulátoroknál elterjedten alkalmazzák.
    Képzeljünk el egy ilyen kivetítést. Egy planetáriumnak ne fél gömb hanem fél kocka kupolája legyen. Ha a felület tökéletes, a vetítőgép is és a szemlélő is a középpontban van a szemlélő torzítás mentes képet lát, pontosan azt, amelyet a fényképész látott. Ha azonban kissé elmozdul, azonnal kiderül a turpisság.

    A számítógépes kivetítéseknél (itt a definíciós geometria leírását mappingnak nevezik, legalább az FMS esetében) a képet (Reflex, FMS) illetve képeket (PhoenixRC, Aerofly, FMS) egy virtuális gömb illetve kocka felületére vetítik. A fentiekből következik, hogy a virtuális vetítőgép és a virtuális szemlélő is a középpontban lesz, különben torzított hátteret látna.

    A Mapping olyan leírás, ahol a képek egyes pontjait és a virtuális gömb illetve kocka egyes pontjainak koordinátát rendelik össze. Mivel a profi szimulátorokhoz reptér készítő editor tartozik ez a mapping a felhasználó elől rejtve marad. Az FMS esetében azonban a mapping fájlt el kell készíteni.

    Elég sok ilyet készítettem, mindhárom vetítési módhoz. Legegyszerűbb a SkyBox mapping mivel a hat kép sarokpontjaihoz kell a virtuális kocka csúcsait rendelni. Gömbre való virtuális kivetítés esetén a mapping kissé bonyolultabb. A képet sok kis képre kell bontani, és azok sarokpontjait a gömbön lévő pontok koordinátájához rendelni. Ekkor a gömböt kis négyzetek vagy téglalapok fedik le.

    2. Eszközök

    PhoenixRC tutorial (alapján)
    Nagy felbontású digitális fényképezőgép
    Ilyen fényképezőgépek igen széles választéka áll rendelkezésünkre, néhány tízezer forinttól néhány százezer forintig terjedő áron, a gépek minőségétől és képességeitől függően. Jó minőségű fényképezőgép vásárlását ajánlják több mint 8 Mpixel CCD felbontással. (CCD a fény érzékelő lapka fizikai tulajdonságaira utal később részletesebben bemutatásra
    kerül.) Legyen lehetőség a fehér egyensúly és expozíciós értékek manuális beállítására. Ma már kaphatók panoráma kép készítési képességekkel rendelkező gépek is.

    Állvány
    Erős és tartós felépítésű állványhasználata igen fontos, minthogy a gép elmozdulása expozíció közben káros következményekkel járhat a kész panoráma képnél. Másik fontos tényező, hogy a fényképezőgép mennyire van szintben. Ha olyan képsorozatot készítünk, amelyek nincsenek szintben a kép végül ferdült lesz. Az állványok általában rendelkeznek beépített vízszintezővel, így lehetőség van annak meghatározására, hogy a gép a horizont síkjában mozog-e.

    Panoráma fej
    Ezt az eszközt az állvány tetejére kell rögzíteni, olyan forgó csappal rendelkezik, amely a parallaxis hiba hatását csökkenti.
    Parallaxis hiba akkor keletkezik, amikor hibásan megválasztott tengelyek körül forgatjuk a gépet, így az egymás után rögzített képek nem jól illeszkednek, és ezért ez a képek panoráma képpé történő varrására (én a fércelés szót kedvelem) negatív hatással van.
    A panoráma fejek két tengely körül teszik lehetővé a gép forgatását, oldal irányban és föl-le, így lehetőség van teljes gömbi fényképezésre, amelyre a szimulátorok panoráma háttér fényképének elkészítéséhez szükségesek.

    Illusztrációként következzenek a PhoenixRC képei, és egy az Internetről letöltött kép, amely a teljes összeállítást mutatja.


    Eszközök, amelyeket használok

    Fényképezőgép
    Az első gép, amelyet használtam, egy Konica_Minolta DiMAGE Z5 volt, ez 5 MPixeles. Fontos adatok:
    • Appertúra (nyílásszög): F/2.8-4.5
    • Fókusztáv (35mm-es –filmes- ): 35-420 mm
    • Fizikai fókusztáv: 5,83-69,9 mm
    Az utóbbi adat azt mutatja, hogy a digitális fényképezőgépek valóságos adatai kisebbek, mint az analóg gépeké mivel a CCD lemez mérete kisebb mit egy filmkocka mérete.

    Ilyet már nem lehet kapni, de ma már 60 eFt- tól kapható ebben a kategóriában számtalan gép.
    Első tanácsom, nem kell teljesen komolyan venni a PhoenixRC 8 MP-re vonatkozó kitételét.
    Ha valakinek van legalább 5 MP-s gépe, kezdje el használni.

    Tapasztalataim alapján határoztam el, hogy SRL kamerát veszek ez Sony α300, amelynek alap lencserendszere 70-18 mm között állítható.
    Melyek voltak azok a tulajdonságai a Z5-nek, amelyeket, nem szerettem:
    - csak teljes széles látószögű (35mm) állásban tudtam használni, (a gép és az én tulajdonságaim miatt) mert ha a nagyobb értéket választottam (kisebb képkivágás), nem tudtam elkészíteni a szükséges 70-80 képet a fókusztávolság átállítása nélkül, továbbá a fókusztávot kikapcsoláskor nem tartja meg, (hiányzó képet nem lehet pótolni).
    - az LCD monitor elég kicsi és elfordul, a vízszintes tengely körül, amikor fel-le döntöm az állvány fejét, nem lehet látni a monitort, főleg akkor, amikor felhőket fényképezek,
    - a manuális expozíció állítás, amelyről a PhoenixRC tutorial szól lehetséges, de az LCD-t nézve kell elvégezni,
    - az expozíciós idő és a nyílásszög állítást ugyancsak az LCD.t (illetve a keresőt) nézve lehet állítani,
    - gondjaim voltak a távolság beállítással, fókuszálással.

    Mindezek ellenére elég sok használható panoráma képet ezzel is tudtam készíteni.

    Sony α300
    Alap lencse 18-70 mm-es, a CCD felbontása 10 Mpixel, kevesebb mint 1 sec alatt dolgoz fel egy képet.
    Az SRL (tükörreflexes) fényképezőgépek közép árú kategóriájába tartozik ez a gép, vélhetően a CANON minősége jobb, de az Interneten dicsérték. Megvettem, bevált. Első ok, amely miatt ezt választottam az, hogy LCD monitora kidönthető, ahogy dől a gép az egymás alatt lévő sorok fényképezésénél (lásd később) a monitorral követni lehet. Második ok, hogy a fényértéket +/- 2 fényértékig fényképezés közben könnyű változtatni, mert azt egy kis tárcsa forgatásával lehet elérni. Ez a tárcsa teszi lehetővé az expozíciós idő és/vagy a nyílásszög állítását. A fényérték módosítás az egész képre vonatkozik. A Sony profi gépénél két képponton lehet fényértéket definiálni. A fókusztávolság a lencserendszer forgatásával lehet kiválasztani, ez a beállítás fizikai, elvben rögzített marad, a gyakorlatban leragasztottam, nincs köze a gép be vagy kikapcsolt állapotához.
    Manuális élesre állítást, kapcsolóval lehet kiválasztani.

    A LiIon akkuja több száz kép elkészítéséhez elég.
    Mint vásárlás után kiderült igen hasznos képfeldolgozó programot adnak hozzá.
    Megjegyzem, hogy az SRL kamerák lencse rendszerei cserélhetők az analóg fényképezőgépek lencserendszerei (általában) használhatók, pont ma láttam egy fantasztikus teleobjektívet 600 eFt-ért.

    Állvány
    Elég masszív állványt használok, egy vízbuborékos vízszintezője van. Lényeges tulajdonsága, hogy a függőleges tengely körül történő forgatásának mértékét szögtárcsa mutatja, 15º-os az osztása. Ezt a tulajdonságot a házi gyártású panoráma fej ”koncepciójának” kidolgozásánál felhasználtam.
    Az állványok mindegyikét a függőleges tengely körül forgatni lehet. Majd mindegyikét egy legtöbbet két vízszintes tengely körül is.
    Az egyik vízszintes tengely körüli forgatásra akkor feltétlenül szükség van, ha nem használunk panoráma fejet. A másik tengely körül úgy lehet elforgatni a gépet, hogy „”függőlegesen” álljon, vagyis „portré” állásban.
    A parallaxis hiba lényegét később leírom, de itt megjegyzem, hogy vízszintes tengelyek körüli forgatás jelentős parallaxis hibát okozhat.

    Panoráma fej
    Parallaxis hiba
    A hiba tulajdonképp a fényképezőgép nem megfelelő forgatása esetén jelentkezik.
    Minden lencserendszernek minden fókusztávolságnál (zoom) egyetlen olyan pontja van, amely körül a gépet forgatva a hiba nem jelentkezik. Ez az u.n csomópont (nodal point, entrance eye) ökölszabály szerint a lencse bemeneti pontja mögött 1 cm-re van.
    A lencserendszeren áthaladó fénysugarak egy pontban metszik egymást ez a nodal point.
    Azt kell elérni, hogy az éggömb fényképezése során szükséges 40-80 kép elkészítéséhez szükséges forgatás egy függőleges és egy vízszintes tengely körül, úgy történjék, hogy a tengelyek a nodal pointban metsszék egymást. A függőleges tengely az állvány tengelye is lehet, ezért a panoráma fejet, úgy is el lehet készíteni, hogy azt csak a vízszintes tengely körül forgatható.
    A profi panoráma fejek új ára 80 eFt körül van, nyilván mivel nem tömegtermék és minden fényképezőgéphez alkalmas. Én készítettem mindkét gépemhez egy-egy fejet kb. 300 Ft önköltséggel, lényegében 6 mm-es réteges lemezből.
    Így néz ki:


    Azt gondolom a képek magukért, beszélnek. Azt kell megoldani, hogy az állvány befogójához képest, előre-hátra tologatni lehesse a gépet addig, míg a nodal point az állvány tengelye fölé kerül. A géptartó lemez annyira legyen „lent”, hogy a vízszintes tengely körüli forgatás tengely a lencserendszer középvonalában legyen.
    Mi is akkor a parallaxis hiba és, miként kell a gépet beállítani, ha van panoráma fej.
    Fontos, hogy hiba csak akkor okozhat fércelési hibát, ha irodalmi adatok szerint, tárgyak vannak 50 m-en belül. Szerintem ez az érték inkább 20m.

    Keressünk egy falat, vagy helyezzünk el két rudat egymástól legalább 5 m-re. Állítsuk be az állványt úgy, hogy a keresőben lévő képen balra fordított gép esetén a fal síkja a kép jobb oldalán legyen. Hasonlóan az első rúd fedje a távolit. Fordítsuk el az állványt úgy, hogy a fal síkja illetve az első rúd a kép bal oldalán legyen. Ha van parallaxis hiba, a falra oldalról rálátunk, (ez szembeszökő, ha a falon van valami kiálló, pld. villanykapcsoló,) a hátsó rúd pedig láthatóvá válik. Addig kell a gépet az állványon eltolni, az 1 cm-es szabály figyelembe vételével, hogy második esetben ne legyen a fal oldalról látható, illetve az első bot takarja a másodikat. Ha ezt elérjük, a vízszintes tengely körül történő forgatáskor sem keletkezik parallaxis hiba.
    Az általam készített panoráma fej persze csak az én gépemre jó, és csak vízszintes gépállást tesz lehetővé. A vártnál jobb eredményt értem el vele és van még egy pozitív hatása. Felfelé döntve a gépet az állvány szögtárcsája jól látható, nem takarja el a gép.
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  3. #3
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    Hazai modell repterek panoráma képei

    1. Hármashatár-hegy, Vörös-kővár, 2009 ősz.

    "Tükör-labda"

    Megjegyzés: ez a képalkotás nem teljes transzformáció. Itt csak a gömb fele látszik.
    Azért szertik használni mert a látvány szebb mint a téglalap alakú képeké.
    Azon a gépen ahnnan feltettem a "labda" kör alakú, a munkahelyemen kissé elipszis.



    "Henger"



    "QTVR cím":

    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/HHH_V.mov

    2. Hármashatár-hegy modell reptér

    "1960"



    "2009"
    "Tükör-labda"



    "Henger"




    3. Gyöngyös- Pipis reptér. 2010 tavasz.




    A QuickTime fájl 70%-os JPEG tömörítéssl 10 MB. A teljes equirectangular fájl 100 MB.

    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/Pipis.mov

    4. Pilisszántó 2010 tavasz
    A Pilisvörösvári Modell Klub reptere


    A QickTime fájl:

    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/Pilis-sz_m_r.mov

    5. Páty 2010 tavasz


    A QuickTime fájl:
    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/Paty.MOV

    6. Soroksár 2010 nyár


    A QuickTime fájl:
    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/Soroksar.mov

    7. Farkashegy 2010 nyár

    A QuickTime fájl:
    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/FHrep.mov

    7. M3_Scania 2010 nyár

    A QuickTime fájl:
    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/M3_Scania.mov

    8. Gödöllő

    A QuickTime fájl:
    http://members.iif.hu/laszlo.csaba/Godollo.mov
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  4. #4
    Senior Member
    Csatlakozott
    09-06-23
    Hozzászólás
    689

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    Hát Csabi, kíváncsivá tettél, mert én is próbálkozom ezzel, de valamiért az ég teteje és a lábam alatti rész mindig "lukas".
    A jó dolgok repülnek. Vagy nagy, feszes cicijük van...

  5. #5
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    Erről majd írok. Sajna az állványt el kell venni és kézből fényképezni. Nem egyszerű, mert a gépnek pont ott kell lennie, ahol akkor lett volna, ha függőlegesre tudtad volna állítani.

    Fölfelé való fényképezést én úgy oldottam meg, hogy csináltam egy 3D panoráma fejet, amely persze nem tesz lehetővé a függőleges fényképezést, viszont maga az állvány mozgatható egy lépést felfelé. Ilyenkor parallaxis hiba nem lehet mert az ég messze van.

    Különben más probléma is van a lábunk alatt illetve körül, de erről is írok majd.
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  6. #6

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    Ez jó lesz előre is köszi!!
    Sausage Team pilot

  7. #7
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    A tutorial második része

    Ide illusztrációként beiktatok néhány képet. A képek először bemutatják a tutorial első részében leírt vetítés módokat, másodszor azt, miként fog kinézni panoráma képünk ha tökéletes munkát végeztünk.
    A képek a PhoenixRC repterei közül kerültek ki. A Stockholm Bridge repülőtér képei.

    A PhoenixRC tulajdonosok számára megjegyzem, hogy ha reptetésen túl, panoráma kép nézegetéssel is óhajtanak időt tölteni a repterek háttér képeinek részleteit könnyű megnézni.
    Nem kell bedugni a PhoenixRC interfész kábelt. A programot elindítva ilyenkor kábelt kér, de a menűje működik, repteret mutat és lehet másikat választani. Ilyenkor az egér jobb gombjával megfogva a kép minden irányban forgatható.

    A Stockholm Bridge azért fantasztikus mert a lábunk alatti kép macskaköves rakpart, tökéletes, pedíg valahogy az állvány nélküli képeket is el kellett készíteni, és árnyéknak (lásd tutorial kövtkező rész) nyoma sincs.

    Akik nem PhoenixRC szimulátort használnak, illetve ilyenekhez szándékoznak készíteni, nem találkoznak ezzel a problémával, (Reflex, FMS) mert náluk a panoráma kép alsó negyede hiányzik. Megjegyzem, hogy a hiányzó térrész olyan kicsi, hogy a látható képbe bőven belefér a fényképész árnyéka.

    Végezetül: a PhoenixRC hat darab .DDS kitejesztésű képét "visszatitkosítottam" seaky77 programjával. A .DDS képeket .JPG képekké alakítottam, a BIXORAMA programmal, amelyről később szó lesz egyetlen equirectangular képpé alakítottam, végül a stitching programmal (erről igen részletesen lesz szó) készítettem egy hengeres képet, olyat amelyet a kiállításokra készítenek, ehhez azt kellett "hazudnom", hogy a hat kép 10 mm-es széleslátószögű kamerával készült. Természetesen, így nem lehet nem tökéletes, mert a képeken nincs átfedés, ezért kézi összeillesztés történt.

    A Stockholm Bridge
    Equirectangular kép (panoráma képetek először mindíg ilyen formájú lesz)



    A Cylindrical (hengeres kép) (ilyet készítenek a panoráma fényképészek, mivel itt a torzítás nem szembeszökő)



    Rectilinear kép (a hat SkyBox kép egyike, minden egyenes tárgy egyenes)



    Az alsó rectilinearis kép (számomra csoda, a kövek hézagai tökéletesen illeszkednek, nincs árnyék, torzítás)



    Képek elkészítése
    A PhoenixRC tutorial alapján

    Előkészületek
    Néhány lépés megtétele szükséges, mielőtt a képek készítésébe belefognánk.

    Helyzet és magasság
    A fényképeket ott kell elkészíteni, ahol a pilóta állni fog, amikor reptet. Ha nem jól választjuk meg a helyet, később, amikor a képek elkészültek, nincs mód hely korrekcióra. Az állvány fejének magasságát úgy kell megválasztani, hogy a szimulátor majdani használatánál ne legyen olyan érzésünk, hogy nem jó magasságból látjuk a tájat.

    Fény és árnyék
    Az egyik legfontosabb dolog, amelyet szem előtt kell tartani, hogy általában nincs mód több panoráma kép készítésére, az adott helyen, ezért optimális fény és árnyék viszonyok megtalálása elsőrendű cél legyen. Ne válasszunk olyan napállást, amikor az adott helyen és irányban valóságos gépünket nem reptetnénk. (A szimulált napban sem jó repülni.) Ne készítsünk képet borult ég alatt és általában akkor, amikor a feltételek hátrányosan befolyásolhatják képeink készítését.

    Feltételek
    Amikor sorozat képeket készítünk, amelyeket később össze kell illeszteni, arra törekszünk, hogy a képek készítése között a lehető legrövidebb idő teljen el, hogy a környezet a legkevesebbet változzék. Szeles napokon a felhők gyorsan mozognak, ezért legjobb szélcsendes időt választani, hogy a felhős ég képei könnyebben illeszthetők legyenek. Ugyanakkor előnyös, ha felhők vannak az égen, hogy a szimulátor pilótájának legyenek referencia pontjai, teljesen kék ég a mozgás érzetet csökkentheti.

    Fényképezés

    Ahhoz, hogy teljes gömböt lefényképezzünk, néhány sorban kell 360º-os hengert fényképeznünk, majd ilyen sorokat egymás fölött.



    Megjegyzés: vigyázni kell arra, hogy a képek mindkét irányban átfedjék egymást minimum 20% mértékig.

    Fókusztáv és képminőség
    A sorokban illetve döntés után fényképezni szükséges képek számát a képkivágás mérete, azaz a lencserendszer megválasztott fókusztávolsága határozza meg. Ezt tipikusan a ki/be zoom mozgatással érjük el. Minél kisebb a fókusz távolság annál nagyobb térrészt fogunk be, azaz kevesebb képre van szükség soronként.
    Milyen hátrányai vannak a kis fókusztávolságnak:
    - Kis fókusztáv, nagy látószög, torzítást eredményezhet, mint a „halszem effektus”, amikor szinte az egész fél síkot egyetlen képre rögzítik. Növelve a fókusztávot, azaz csökkentve a befogott térrészt, csökkenti a torzítást, növeli a szükséges felvétel számot,
    - Ha csökkentjük a felvétel számot és növeljük a befogott térrészt, és ha ehhez nincs elég nagy felbontású gépünk, csökkenni fog a panoráma kép minősége is. (A gépre megadott képelem érték, azaz a pixelek száma, azonos minden képméret esetén, így nagy térrészt befogó képre kevesebb képelem jut.)

    Ésszerű kompromisszum, a képek száma és a minőség között, ha soronként 12 képet készítünk, 18 mm fókusztávval, így elegendő átfedés is lesz. A 12 kép azt is jelenti, hogy 30°-al kell elforgatni az állványt, az egymást követő képek fényképezése során, és azt is, hogy az állványon legyen, vagy szereljünk rá olyan beosztást, amely ezt biztosítja.
    Megjegyezzük, hogy jó minőségű panoráma kép készítéséhez, mindezen okokból jó minőségű legalább 8-10 MP-s gép szükséges.
    (Később foglalkozom még ezzel a kérdéssel, de meg kell jegyezni azt is, hogy a tutorial szerzői számára nyilvánvaló volt, hogy ahhoz hasonló digitális fényképezőgépet használunk, mint, amelyet képük mutat, vagyis nem kompakt gépet, vagy mobil telefont, ugyanis a gépeknek, pontosabban a lencserendszereknek, a fókusztávon kívül a fényerő is lényeges mutatója.)

    Fehér egyensúly és expozíció
    Ahogy gépünket körbe forgatjuk, a fényerő, (fényesség) változni fog a nap helyzetének, illetve a fényviszonyoknak függvényében. A legtöbb kamera automatikusan beállítja az optimális expozíciós időt és a fehér egyensúlyt az optimális fénykép elkészítéséhez. Ez a beállítás azonban nehézzé teszi a képek összefűzését, minthogy a képek tónusa, fényessége és a kontraszt képenként változni fog.

    Jó gyakorlati megoldás a „középút” megválasztása, a legfényesebb (rendszerint a fényforrás iránya) és a legsötétebb (rendszerint az ellentétes) irány. Irányítsuk a gépet erre a pontra és válasszuk meg manuálisan az expozíciós időt és a fehér egyensúly értéket. Készítsük így el az összes képet, ekkor nem készül minden kép más és más beállítással, azaz könnyebb lesz egy egyenletesebb színű és tónusú panoráma képhez jutni.
    Sajnos előfordulhat, hogy a világítás feltételei túl eltérőek ahhoz, hogy az összes képet egyetlen expozíciós beállítással készítsük. Erre az esetre azt ajánljuk, hogy manuálisan változtassuk a beállítást, képenként, és csak kis mértékű változtatást végezzünk lépésenként. A legrosszabb módszer az automatikus üzemmód és a képek egyedi utófeldolgozása.

    Végső lépések
    Amikor az előzőekben leírtakat elvégeztük, illetve felkészültünk, állítsuk rá a kamerát egy jellegzetes tereptárgyra. Ez lesz az első kép, és így emlékezhetünk hol kezdődnek a sorok. Ez az első sor a horizonton lesz, és ez fogja panoráma képünk alapját képezni. Fényképezés közben vigyázzunk arra, hogy ne koccantsuk meg az állványt, minthogy az illeszkedés megváltozhat. Jó módszer távvezérlőt használni, (a gépemhez 17 eFt), ez azonban szörnyűvé teszi a forgatást.
    Ne feledjük, hogy attól a pillanattól, amikor a fényképezést elkezdjük, addig a pillanatig, amikor befejezzük a környezet, megváltozhat. Kíséreljünk meg mechanikusan dolgozni, gondosan de gyorsan, hogy a környezet változásait minimalizálhassuk.

    Amikor az első sor elkészült, a következő dőlésszögű sort készítsük, előnyösen fölfelé lépegessünk először, hogy az ég készüljön először, mivel gyorsan változhat.
    Amikor az alsó sorokkal is elkészültünk vegyük ki az állványt, és abból a gépet, és készítsünk egy (én négyet szoktam) képet függőlegesen lefelé, hogy a lábunk alatti kép is elkészüljön. A kamera (nodal point) ott legyen, ahol akkor lett volna, ha az állványon a panoráma fejet függőlegesen le tudtuk volna fordítani.

    A PhoenixRC tutorial ezzel véget ért, pontosabban ezek után az következik, miként kell az egyedi képeket nekik elküldeni.

    Itt a továbbiakban, először a kép készítés során szerzett, fentieket kiegészítő, tapasztalataimat írom le, majd, írok egy fejezetet a digitális képrögzítés tulajdonságairól. Ezután áttérünk a panoráma kép készítéshez szükséges szoftver termékek ismertetésére és azok használatára.

    Tapasztalataim

    Fény és árnyék, feltételek
    Ez a legnehezebb kérdés. A PhoenixRC által leírtakat azzal egészíteném ki, hogy a napba fényképezés nem túl nagy probléma. Ennek ellenére célszerű, olyan időpontot kiválasztani, (szerintem ilyen nincs), amikor elég sok gomolyfelhő van az égen, a szél nem fúj, a felhők lassan változtatják alakjukat, és a nap épp egy felhő mögött van. Ha süt a nap, gond még, hogy látszik az állvány és a fényképész árnyéka. A fenti Stockholm hídnál nyomát sem látni a fényképésznek, és utólagos korrektúrának, az általam közzé adott képen az állvány és az én árnyékomat ki kellett korrektúrázni.

    A PhoenixRC tanácsa ellenére érdemes az első képeket fedett égboltnál készíteni, így is van elég gond.

    Fényképezés
    A PhoenixRC tutorial azon megállapítása, hogy a képeket a lehető leggyorsabban kell elkészíteni, alapvetően fontos.
    Kérdés, hogy hány kép szükséges. Ez alapvetően a használt optika tulajdonságaitól függ. Ha van olyan széles látószögű optikánk, amely teljesen nyitott állapotban sem torzít, tehát a rectilinearis kép tényleg az, kevesebb kép is elég. Én most mivel, az állványomon a bejelölések 15°-ként vannak, három osztásonként fényképezek. Azaz 8 képet készítek egy sorban, ehhez 20 mm fókusztáv tartozik. Mivel a képméret arány 3/2 függőleges elmozgatást 30° -ként végzem, (a mellékelt képen látható, hogy ez az osztás a panoráma fejen van), azaz 6 sor szükséges. Megjegyzem, hogy fölfelé az utolsó lépést már az állvány fejének elmozdításával érem el, ez mivel általában a fejünk fölött az ”ég” van, nem lesz parallaxis hiba. Az átfedés most túl nagy ezért következő kísérleteimet 22 mm-es beállítással fogom végezni. (Ezt a képszám beállítást otthon is ki lehet kísérletezni, mivel fényképezni nem kell.)

    A Z5-ös géppel 35 mm-es fókusz távval 20 képet kellett készíteni egy sorban és nyolc sort.

    Megjegyzem, hogy a kép tetején elég esetenként egy, de maximum négy kép.
    Az alsó képek, szintén egy maximum négy, készítésénél az állványt ki kell venni. Célszerű bejelölni a földön a középpontját, és megmérni, megjegyezni a lencse forgáspontjának magasságát. Igen sokszor okozott gondot, hogy a képeken feltűnhetnek az árnyékokon kívül az állvány lábvégei, a cipő hegye, néha a lencse elé került valami.

    Fehér egyensúly és expozíció.
    Eddig mindig automata fehér egyensúly beállítással fényképeztem. (Jó lenne, ha fényképezéshez értő hozzászólna). A gépekhez kapott leírás szerint egy kép színeire hatással vannak a fényforrások, a nappali fény ”fehér”, a felhős ”kékes”, Kültéri fényképezésnél manuálisan beállítható három változat: szabadban napfényes, tiszta napon árnyékos, felhős. Nem gondolom, hogy ezek közül automata üzemmódban ne tudna választani (further study).
    Más a helyzet a megvilágítással, vagyis az expozícióval, azaz a blende és az expozíciós idő beállítással.
    Én, és ez nagyjából bevált, a horizont alatti sorokat automata állásban készítettem. A horizont és az ég probléma. Nem alkalmazom, a PhoenixRC javasolta ”középérték” módszert.

    A horizonton az a gond, hogy ha a tárgyak megvilágítása jó, akkor az ég fehér, ha az ég jó, akkor a tárgyak sötétek. Ajánlott módszer minden állásban két képet készíteni, egyet a tárgyakra, egyet az égre kihegyezve, így a kép-összevarró (stitching) program kikeveri a középutat. Az utolsó képeimet manuális állásban készítettem, a Sony gépnél leírtak szerint, képenkénti beállítással.

    Gondot okoz az is, hogy ha felhőtlen ég alatt fényképezünk, a megvilágítás nemcsak a két ”oldalon” lesz eltérő, a (nap és az ellentétes irányban), hanem minden képen a nap felőli oldal világosabb a távoli sötétebb lesz. Ennek eredményeként a panoráma kép foltos lehet. (Korrekció lehetséges, lásd később.) Nem lesz foltos a kép ha az egész eget azonos expozíciós idővel fényképezzük.

    Fókuszálás (kép élesség beállítás)
    Erről a PhoenixRC nem írt, azért gond, mert ha a gép nem tud automatikusan fókuszálni, a kép nem lesz éles, sőt az én gépem ilyenkor nem is exponál. Azt a módszert ajánlják, hogy a szomszéd képen állítsuk be az élességet, és ezt a beállítást vigyük át képünkre. Ezt a módszert, amikor az állványt ütemesen forgatva kell dolgozni, nagyon nehéz követni. Ezért főleg az ”ég” fényképezésénél, ráadásul ez igen távol van, manuális fókuszálást alkalmazok, (ez másik tárcsa, nem a zoom) az első képen beállítom, azután marad. Vigyázni kell, hogy a lábunk alatti képek készítésénél, ne maradjon így.

    Digitális fényképezőgépek, digitális fényképek

    A digitális fényképezés, és még sok egyéb eszköz alapja egy 1969-es felfedezés. A wikipedia rövidítve ezt írja le:
    ”A CCD-t (charge-coupled device, azaz töltés csatolt eszköz) 1969-ben Willard Boyle és George Smith fejlesztette ki a AT&T Bell Labóratóriumnál. A laboratórium éppen egy képtelefonon dolgozott, és a félvezető buborékmemória kifejlesztésén. A kettőt összekötve Boyle és Smith kifejlesztette, az ő általuk töltés-buborék eszköznek (Charge „Bubble” Devices) nevezett felépítést. Az eszköz lényege az a képesség volt, hogy töltést tudott végigvinni egy félvezető felületén.



    Mivel a CCD memóriaeszközként kezdte pályafutását, ezért csupán bemeneti regiszteren keresztül kapott töltést. Hamarosan világossá vált, hogy fotoeffektussal is fel lehet tölteni az egyes elemeit, és így kép hozható létre. 1970-re a Bell kutatói egyszerű lineáris eszközökben képesek voltak képet létrehozni; megszületett a CCD. Több cég, többek között a Fairchild Semiconductor, az RCA és a Texas Instruments is beszállt a fejlesztésbe és programok készítésébe. A Fairchild volt az első a kereskedelmi eszközök terén. 1974-ben egy lineáris, 500 elemes és egy kétdimenziós, 100 x 100 pixeles eszközzel.

    2009. október 6-án a CCD feltalálásáért Boyle és Smith megosztott fizikai Nobel-díjat kapott, osztozva Charles Kuan Kao-val, aki a másik fél Nobel-díjat az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért eredményeiért kapta”.

    A digitális fényképezőgépek egyik válfaja, ma ilyeneket vásárolhatunk, ezek után a következőképp működik. 1974 óta eltelt időben a technológia úgy fejlődött, hogy ma már a 10 MP-s fényképezőgép közönségesnek számít. Ebben olyan félvezető lapkát találunk, amely a később leírtak szerint 10 millió, azaz egész pontosan az én gépem esetén 3872 oszlopban és 2592 sorban elhelyezett 10 036 224 képpont (pixel) rögzítésére képes, de valójában ennek négyszeresére, azaz kb. 40 millióra. Mindezt egy kb. 2 cm széles félvezető lapkán.
    Az érzékelő lapka kétdimenziós tömb, minden sora egy úgynevezett regiszter.

    Bevezetésként még emlékeztetni szeretnék arra, hogy minden látható fény felbontható három komponensre, ezek a piros (R; red), zöld (G; green), kék (B; blue), ezért a fényvezető lapka elé színszűrőt helyeznek, így minden képpont (pixel) négy érzékelő elemből áll (kondenzátor) (két zöld, egy-egy piros illetve kék).
    A toló-regiszter kondenzátorai és a szűrő között a fényt elektromos töltéssé alakító fotodiódák találhatók. Amikor az expozíció megtörténik, a kondenzátorok feltöltődnek, elektromos töltésük arányos lesz az adott színű fény intenzitásával. Ez után a vezérlőáramkör elkezdi tologatni a töltéseket, sorban lépnek át egyik cellából a másikba. Az utolsó cella után (minden sorban) olyan áramkör helyezkedik el, amely a töltést feszültséggé alakítja. Ez azt jelenti, hogy a kiléptetés sebességének függvényében olyan feszültség hullámformát kapunk, ahol, színenként, egy-egy lépcső (elem) a megfelelő pixelre jutó fény intenzitásával arányos.
    Ezt a hullámformát ezek után digitalizálják, egy u.n analóg-digitál átalakítóval. A digitalizálás lényegében feszültség tartományok kijelölése és a hullámforma feszültség szintjének összevetése a tartományokkal. A digitalizálás eredménye a mi esetünkben egy 256 lépcsőjű tartomány egyik értéke, vagyis egy nyolcjegyű bináris szám, amelyet a számítógép egy bájtos memória eleme tárol.
    Egy kép, az én gépem esetében, fejlécet és képadatot tartalmaz, és mindegyikük 30 108 632 bájtos fájlt eredményez.

    Képtömörítés

    A fentiek szerint készült képek tehát igen nagyméretűek, és vélhetően igen sok fölösleges adatot tartalmaznak, (redundánsak), ezért tömöríteni kell azokat.

    Vannak adat vesztést okozó és adat vesztés mentes tömörítések.

    Tárgykörünkben a JPEG (Egyesített kép szakértői csoport) tömörítés a legfontosabb, ezért erről beszélnünk kell. Az összes digitális fényképezőgép JPEG (.jpg) fájl formátumú digitális képet készít. Ezt a fényképezőgépbe épített számítógép készíti el.

    Azért kell erről beszélni, mivel a fényképezőgépek programozhatóak. Ha u.n. extra finom beállítást választunk, kis veszteséges kép készül, ennek fájl mérete a legnagyobb. Jellemzően az én gépem esetében 3-4 MB.

    Be lehet állítani, esetleg több lépésben, erősebb tömörítést, ekkor lényegesen kisebb fájl méretet kapunk (nálam: fine, standard) , de más soha többé nem lehet a teljes információ tartalmú képet visszaállítani.

    Az igényesebb gépek u.n ”Raw” (nyers) képet is tudnak készíteni, esetleg mindkettőt. A Raw képek fájlmérete nagyobb a JPEG-nél, de kisebb a maximálisnál (veszteség mentes tömörítést alkalmaznak), teljes kép információt tartalmaz, feldolgozni csak a fényképezőgéphez mellékelt számítógépes programmal lehet. Elvégezhetők azok a műveletek, amelyeket, a fényképezőgépbe épített számítógép is elvégezhetett volna, nyilván sok egyéb művelet is.

    Indexelés

    Készítés alatt. Hálás lennék, ha valaki (seaky77) a DDS ről mint indexelési eljárásról tudna valamit mondani.


    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  8. #8
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    A tutorial harmadik része

    Első változat, módosítás lehetséges. Észrevételeket várok, mivel az ide vonatkozó irodalom tengernyi, nem tudom a leírtak Nektek elegendőek-e.

    Veszteséges tömörítés, indexálás, vektor módszer
    Ezzel a témával később még foglalkozni fogok, most két fontos dolgot szeretnék megjegyezni.
    Ha tömörítést alkalmazó eljárást (is) alkalmazunk, lehetőleg kevés számú átalakítást végezzünk, mert minden átalakításnál, mentésnél adatvesztés léphet fel.
    A fényképezőgépek, általában, és a képek összevarrását végző program (amelyet én használok) JPEG (.jpg) képet állítanak elő, általában kis veszteséggel. Célszerű a képeket bitkép (.bmp) formában kezelni és menteni, és csak a folyamat végén alakítani a kívánt formába.

    Ha hozzávetőlegesen 70-80 képet készítünk 5 MP-s vagy 40-50 képet 10 MP-s digitális fényképezőgéppel, és a fenti javaslatot betartjuk, jó minőségű képekkel látjuk el szimulátorunkat. Ha nem sikerül a kívánalmainkat kielégítő képet készíteni, annak oka inkább a fényképezésnél leírt tanácsok nem kielégítő betartásából ered.

    Képek összeállítása

    Elkészült 40-80 fénykép a fenti leírás szerint. A következő feladat az equirectangular azaz 360°*180°-os teljes gömböt lefedő fénykép, majd szimulátorunkhoz szükséges kép, képek elkészítése.

    Első kérdés, amely nyilvánvalóan sokakban felmerül, miért beszélünk gömbről, amikor az égbolt igen távol, a lábunk alatt, illetve előtt lévő talaj igen közel van. A fényképeken, eltekintve attól, hogy a szemlélő ”tudja” a képeken lévő tárgyak méretét, így térben elhelyezve képzeli el azokat, nincs távolság információ. Triviálisan szólva, olyan a 2D fénykép, mint, amelyet a félszemű ember lát.
    A fényképezőgép csak kép-szöget illetve a képszögek által behatárolt térrészt rögzíti. Ezt azt jelenti, hogy a képeket elképzelhetjük úgy, mintha egy tetszőleges méretű gömbre lennének felragasztva, az csak a különbség a távoli és közeli tárgyak, például felhők, vagy a lábunk alatt lévő kövek között, hogy méretük más.

    Következő kérdés, mely tevékenységeket lehet illetve szükséges képeinkkel elvégezni.
    Ezek a következők:
    • fényképek korrigálása, digitális retusálás,
    • képek összefűzése, varrása (stitching), panoráma kép elkészítése,
    • a panoráma kép utólagos korrigálása, retusálása,
    • a szimulátor igényei szerinti panoráma kép konverzió.

    Nem kívánok, senkit semmiféle szabad szoftver használatára, termék megvásárlására, stb. rábeszélni, ezért a tevékenységeket részletezem, elmondom, hogy mely szoftvert használok ehhez és ennek mi az oka.

    Adobe PhotoShop-om nincs, mivel nekem túl drága. Ha valaki használja, kérem, írja le, mely előnyökkel bír, az általam használt eszközökhöz képest.

    Az alábbi szoftver eszközöket használom a fent feladatok ellátása során:
    • Gimp 2, mivel ez OpenShare azaz szabad szoftver,
    • PTGui, mivel ezt használja Harald Berndsteiner, D. Varga Tamás, és ára ”ésszerű”, most 79 EURO.
    • Gimp 2, Sony ”Picture Motion Browser, ImageDataConverter, az utóbbiakat adták a fényképezőgéphez.
    • BIXORAMA

    Megjegyzem, hogy a PTGui jelenleg vásárolható professzionális verziója (PTGui Pro 8.3.3) tartalmazza a HDR képességet (lásd később), bár így lényegesen költségesebb (149 EURO).

    Fényképek korrigálása
    Fényképeink korrigálására több okból is szükség lehet, a legfontosabbak:
    • mozgó tárgyak, személyek kezelése,
    • árnyékok eltüntetése,
    • megvilágítás korrekciója.

    Mozgó tárgyak, személyek kezelése.
    Ez a korrekció a legnehezebb, akkor van szükség rá, ha nem tudtuk képeinket olyankor elkészíteni, amikor a tárgyak nyugalomban vannak. Ha pilóták, repülőgépek mozognak, több képünkön, különböző helyeken tűnhetnek fel. Legrosszabb, ha az egymás fölötti sorok képein van a tárgy egyik, illetve másik fele. Ilyenkor nincs más megoldás, mint az egyik képből kivágni a fölösleges tárgyat, és (esetleg) egy másik képbe beilleszteni.
    Ilyenkor a kivágott képrészt pótolni kell. Ha ég részlet, vagy fű kerül ide, elég könnyen beszúrható, de ha például egy ház előtt lévő tárgyat vágtunk ki, kicsit strapás a házat kifoltozni, bár már néhányszor csináltam ilyet is.

    Szinte megvalósíthatatlan, hogy a felhők azonosan nézzenek ki képeinken, minthogy mozognak, ha fúlj a szél, és változtatják alakjukat. Ez a tény a képek összevarrását is nehezíti, de javít a helyzeten, hogy azt, hogy a felhő miként nézett ki valójában senki sem tudja. Az összevarró program, ha szerencsénk van, olyan felhőképet képes létrehozni, amely hihető.

    Árnyékok eltüntetése
    Ha süt a nap, amikor képeinket készítjük, bizonyosan látszani fog az állvány a fényképezőgéppel, esetleg a fényképész árnyéka. A fenti kivágós módszerrel lehet eltüntetni, az árnyékot. Jól működik a kivágás és a hiányzó képrészlet pótlása, ha a talaj fű, aszfalt. Nehéz lesz a kész panoráma képen megállapítani, hol volt az árnyék.
    Pályázatot írok ki: állapítsátok meg, hogy a fenti Stockholm Bridge képen hova lett az árnyék. Kockakövek környezetéből eltüntetni, szinte lehetetlen.

    A ReflexXTR típusú equirectangular panoráma képeknek hiányzik az alsó negyede. Ez a terület, amikor gömbre kivetítjük, vagy transzformáljuk ”cubemap/SkyBox” képpé egy kis, fekete kör kerületű felületként jelentkezik. A fényképész árnyéka kilóg ebből a területből, így ezeknél a képeknél is szükséges a korrekció.

    Megvilágítás korrigálása
    A már leírtakat megismétlem, a PTGui tutorialból: Fénykép készítés jelentős korlátja a dinamikus átfogás: napos időben, az árnyékos felületek és a napsütötte területek közötti kontraszt sokszor túl nagy ahhoz, hogy egyetlen képpel befoghatnánk. (Lásd: http://www.ptgui.com/hdrtutorial.html)

    Egyszerű módszer, két esetleg több kép készítése azonos pozícióban, és HDR (High Dinamic Range; nagy dinamikus átfogás) technika alkalmazása. A PTGui Pro program erre is lehetőséget ad, de az általam használt program (nem Pro) is egyszerűbb megoldással: összevarráshoz fel kell ajánlani mindkét (három) képet. Ez azt jelenti a mi esetünkben, hogy a horizont sorában minden pozícióban két vagy három képet kell készíteni.
    Az SRL kamerák az u.n. bracket (zárójel) funkciója programozott módon lehetővé teszi három, (esetleg több) kép automatikus elkészítését, más-más expozíciós idővel. Egy gombnyomás három exponálás, azonos beállítás.

    A HDR programok ebből a három képből készítenek egy olyat, amelynek egész felületén tökéletes a megvilágítás.

    Jelenlegi tudásom alapján azonban azt mondom, hogy a HDR nagyon megfelelő széles látószögű optikák helyettesítésére, de körkörös panoráma kép készítés esetén nem, ha a fényviszonyok a nap felőli és ellentétes oldalon, nagyon eltérőek.

    Már említettem, hogy másféle megvilágítási problémával is találkozhatunk. Ilyen például a kék égen egymást követő képeknél az, hogy a nap oldali felük világosabb. Erre nekem a Sony PictureMotionBrowser ad korrekciós lehetőséget: a sötét képrészeket világosítani, a világosokat sötétíteni lehet.

    Fényképek összefűzése (stitching)
    Számtalan program létezik (Wikipedia) az adott célra. A wikipedia a PTGui-ról ezt írja: A PTGui fejlett fénykép összevarró program, amelyet ”New House Internet Services BV” fejlesztett. PTGui eredetileg Helmut Dersch által fejlesztett GUI előtét program volt (frontend) és ”Panorama Eszközök” volt a neve. Jelenleg már új összevarrási és keverési (blending) technológiát használ, de továbbra is kompatibilis a ”Panoráma Eszközökkel”. Úgy tudom, hogy a többi hasonló program is a Dersch által kidolgozott módszerekre alapoz.

    Ennek megfelelően azt remélem, hogy amit leírok a PTGui-ról, másik szoftver használatakor is hasznosítható.

    A stitching eljárás alapja a következő. A program beolvassa a képeket. Ezután igen számítás igényes tevékenység következik, az én notebook-omon kb. fél óra. Pixel csoportokat vizsgál, és az egymás mellett lévő képek átfedő részein hasonló pixel csoport párokat keres. Ezeket ”vezérpontoknak : control point)” nevezi. A vezér pontok pixel adataiból (RGB) a két képen távolság értéket képez. Legalább négy vezér pontot kell találnia ahhoz, hogy ezek elhelyezkedéséből ki tudja számítani azt, hogy az adott két képet a virtuális gömbön hova helyezze el. Ha nem talál négy-négy pontot kép párok között, felkéri a felhasználót, hogy keressen ilyeneket. Ennek elvégzéséhez két eszközt ad. Editor képernyőt, ahol láthatók az összevarrt képek, és kép párokat, ahol láthatók az általa megtalált ”vezérpontok”.
    Az általam készített képeket, kivéve az ég képeit és a kézből készített alsó képeket eddig mindig össze tudta varrni a PTGui.

    Ha az összes kép ”vezérpontjait” sem a program, sem a felhasználó nem tudja előállítani, mód van arra, hogy a képet arra a helyre toljuk, ahova való. Ezért fontos a képsorokon belül és az egymás alatti, illetve fölötti képsorok pontos elkészítése. Ekkor tudhatja az ember, hogy a kép hova illik. A fent közzé adott HHH_Vörös-kővár képem egének képeit kézzel kellett elhelyeznem. Nagyon jó tulajdonsága a PTGui-nak, hogy a virtuális gömb három tengelye körül, számított vezérléssel, pld +90º el tudja a gömböt forgatni. Ez azért fontos, mert a legfölső illetve legalsó képek az equirectangular képen igen torzítottak, viszont elforgatva fölülről illetve alulról nézhetjük a gömböt, hozzávetőlegesen úgy néz ki, mint az alsó illetve fölső cubemap/SkyBox képek. Ezeken könnyebb a képeket a megfelelő helyre tolni.


    Összevarró program további hasznosítása

    Eddig két fő felhasználásról esett szó, a megvilágítás korrekciója és kép összevarrás. Ennek alfaja a széles látószögű lencserendszerek alkalmazásának fölöslegessé tétele.
    címen látható. Ilyen felhasználás esetén négy- nyolc kép felvételét kézből is el lehet végezni.

    Panoráma kép utólagos korrekciója

    Erre a tevékenységre minél ritkábban kerüljön sor. Ennek oka, hogy elég nehéz úgy módosítani a képen, hogy ne legyen feltűnő. Olyankor használjuk, amikor a kép kivágását kell módosítani. Ilyen a Reflex képek alsó negyedének levágása. Egyéb képméret változtatás nem célszerű, az adatvesztés miatt.

    A fentiek illusztrálására bemutatom, a HHH_Vörös-kővár kép készítésének egyes fázisait, a képernyőről kivágott, tehát nem túl szép képek bemutatásával. Ajánlom a PTGui hasonló kép sorozatának megnézését.
    Erre a PGgui honlapjáról a példa: http://www.ptgui.com/examples/quicktour5 címen látható.


    Panoráma kép konverzió (BIXORAMA)

    Vannak olyan szimulátorok, amelyek háttér képei kocka felületére helyezett rectilinearis képek.
    Ezeket a képeket kell az egyetlen equirectangular képből előállítani. A feladat megoldása nem trivális, mert a képeknek pixel pontossággal kell illeszkedniük, különben az átmemet látható, és így a "csalás" is, nevezetesen gömb helyett kockára vetítünk.

    A PTGui új kiadása alkalmas a konvertálásra.

    A BIXORAMA olyan konverter program, amely 11 féle panoráma kép forma konverziójára alkalmas. Valójában csak hét féle a többi a hat a kockaképek különféle összeillesztéséből származik.

    Panoráma képünk ellenőrzésének igen hatásos módja az Apple Quick Time viewer formába történő konverzió (QTVR) mivel ehhez vetítő program is tartozik. Letölthető. A panoráma kép forgatható, nagyítható. Akik PhoenixRC-t használnak a Creator programmal megtehetik az ellenőrzést.

    PTGui demonstráció

    A HHH_Vörös-kővár képeinek feldolgozása, első fázis, automata vezérpontok meghatározása:



    A képeket betöltöttük, célszerűen először azokat, amelyeket nagy valószínűséggel automatikusan össze tud illeszteni.
    Ez a kép az editor képernyője.

    A PTGui fő képernyője, a vezér pont menű kiválasztása után:



    Látható, hogy elég sok "control point" -ot talált. A képen a távolság értékeket is látni, bár elég kicsik a számok. Ha a teljes képen az összes távolság érték átlaga 7 körül van, azt deklarálja, hogy "not bad", nem rossz.

    Kíváncsi voltam és összevartam egy képet két változatban. Ha az egyik teljes tömörítetlen JPEG (kb. 3MB,) a másik 50%-os tömörítés ( csak 0.4 MB) az átlag távolság 0.16. Erre azt írja ki, "ez túl jó ahhoz, hogy igaz legyen".

    A következő kép igen fontos, az editor képernyője, amikor az egyedi képeket mutatja. Az ég képeit kézzel helyeztem el. Látható, az amiről többször beszéltem, hogy a képek nap felőli oldala, még retusálás után is világosabb, látható, hogy a képek miként torzulnak, amikor a gömb tetején, illetve alján helyezkednek el.



    A teljesen összerakott kép az editor képernyőjén:



    A PTGui az ilymódon elkészült képet, amikor a panoráma kép kidolgozására utasítjuk, még különféle simításokka szebbé teszi.

    Megjegyzem, hogy ennél a panoráma képnél 36 fényképet használtam. Teljes méretük:

    360 MP, az összevart kép maximális mérete, (az amely a fenti képen látszik) 260 MP, (az átfedések miatt kisebb, és még torzul is) a véglegesen elkészült kép 8192*4096= 33 MP.
    A PTGUi ebből JPEG képet készít, amely veszteség mentes (hitem szerint), ennem méretete (ne feledjük az R8G8B8 kódolás miatt pixelenként három bájt) 41 MB.

    Utószó

    Természetesen minden észrevételre válaszolok, ha tudok.

    Azok, akik szeretnének reptér képeket készíteni, két úton indulhatnak el.
    Egyik a fényképezés, a másik a képfeldolgozás kipróbálása. A PTGui-nak a kipróbáláshoz teljes értékű változata letölthető.

    Ha valaki összevarró programmal szeretne próbálkozni, de nincsenek még képei, használhatják az általam készítetteket, kissé jobban tömörített formájukban.




    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  9. #9
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    A tutorial negyedik része
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

  10. #10
    Senior Member
    Csatlakozott
    07-07-20
    Hozzászólás
    619

    Re:Panoráma fényképek készítése, szimulátorokhoz

    Azért, hogy azok, akik e-mail üzenetet kapnak láthassák, tudatom, hogy a tutorial első változata elkészült
    Minden reptetés új kísérlet is egyben.

Oldal: 1 / 5 12345 UtolsóUtolsó

Hozzászólás szabályai

  • Új témákat nem hozhatsz létre
  • Válaszokat nem küldhetsz
  • Fájlokat nem csatolhatsz
  • A hozzászólásaidat nem módosíthatod
  •  
  • BB code : engedélyezve
  • Pofik engedélyezve
  • Az [IMG] kód engedélyezve
  • [VIDEO] code is engedélyezve
  • A HTML kód kikapcsolva