Oldal: 1 / 72 123451151 ... UtolsóUtolsó
Eredmény: 1 - 10 (716) összesen

Téma: Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

  1. #1

    Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    1. Mi az a multirotor (multikopter), miert jobb/rosszabb mint a helikopter?

    A multikopter egy legcsavarokkal a levegoben tartott/mozgatott szerkezet mely a helikopterhez hasonloan kepes helybol fel -es leszallni es ketto vagy tobb karral/motorral rendelkezik. A leggyakoribb fajtajuk a tricopter (3 kar), Y6 (3 kar de 6 motor), quadcopter (4 kar), hexacopter (6 kar), octocopter (8 kar). Barmilyen mas konfiguracio is elkepzelheto, ezeknek igazabol csak a fantazia es a penz szab hatart.

    - Helikopter vs. multicopter

    A helikopternek igazabol csak 2 elonye van a multival szemben, az egyik az akrobatikus kepessege, a masik pedig az hogy jobban birja a szelet.

    Ezzel szemben a multi elonyei:

    - a sajat barkacsmegoldasok konnyeden kivitelezhetoek vele
    - ar/ertek aranyban jobb video/AP platformot kepeznek
    - kevesebb rezgest produkalnak mint egy helikopter
    - a vezerlok sokszinusege es ezek tobbsegenel a nyitott forraskod elonyei
    - a kulonbozo plusz szenzorok beepithetosege
    - barmilyen egyseg beepitesere tobb hely van mint egy helin
    - relative olcso fpv platform
    - repulesi ido jo tervezes eseten tobb lehet mint egy elektromos helinel
    - jobban nez ki mint egy megszokott kinezetu helikopter
    - zuhanas, tores eseten joval olcsobb a javitasa mint egy helinek
    - kezdoknek konnyebben tanulhato (foleg autolevel vezerlokkel)

    2. Milyen alkatreszekbol all egy multirotor?

    A teljesseg igenye nelkul a kovetkezo alkatreszek szuksegesek egy minimalis konfiguraciohoz:

    - vaz
    - vezerlo elektronika
    - szabalyzok (ahany motor annyi szabalyzo)
    - motorok
    - propellerek
    - aksi
    - rc ado/vevo
    - kabelek, kotegelok, szigszalag


    2.1 Vazak

    A legegyszerubb vazak a sajat keszitesuek. Eleg hozzajuk par ureges aluminium cso es 2 aluminium vagy uvegszal lap amely felulrol es alulrol osszefogja a karokat. Mivel ma mar rengeteg olcso vaz van forgalomban ezert nem mindenkinek erdemes a muhelyben vazat osszebutykolni, kiveve ha ezek specifikus cellal keszulnek. Ha megis szukseg lenne ra, a leggyakoribb anyagok a fa, aluminium csovek, uvegszalas es szenszalas csovek.

    A vazak fontos tulajdonsagai:

    - torhetetlenseg!!! (kulonosen kezdoknel)
    - motortavolsag (m2m - 2 szemben levo motor kozti tavolsag)
    - suly
    - merevseg (kesobb fontos, legi filmezesnel)
    - javithatosag
    - leszallotalp megoldasa

    A jelenleg piacon levo legkelendobb vazak quad vagy hexa vazak, ezekbol is 2 fajta a leggyakoribb, a froccsontott karokbol es uvegszalas lapokbol allo vaz, illetve az uvegszalas/szenszalas karokbol es uveg/szenszalas lapokbol allo vazak. Ezek 17$-tol sok szaz dollarig kaphatoak, kezdokent a 20-40$-os vaz teljesen megfelelo. Ebben az arban mar altalaban van hozzajuk leszallotalp resz is ami kezdok eseten kulonosen fontos lehet, tekintettel a sokszori "kemeny" leszallasokra, foleg az elejen.


    2.2 Vezerlok

    A vezerlok kozos ismerve, hogy mindegyik tartalmaz legalabb egy mikrokontrollert es egy girot. A mikrokontrolleren fut a program ami bele van irva a flash ROM-ba, ez gyartotol fuggoen frissitheto (pl. uj funkciok hozzaadasa miatt).
    A giro (GYRO) az az alap egyseg amely megmondja a mikrokontrollernek hogy mekkorat dol a gep es milyen iranyba. Ez harom tengely menten erzekel, tehat elore-hatra (pitch), jobbra-balra (roll) es a fuggoleges tengely (yaw) koruli elfordulast.

    Ezenkivul a leggyakoribb alkatreszek amely plusz funkciokat tesznek lehetove:

    - gyorsulaserzekelo szenzor (ACC)
    - barometer szenzor (BARO)
    - magnetometer szenzor (MAG)
    - GPS vevo (altalaban kulonallo egysegkent)

    Ezek a plusz funkciok:

    - autolevel (ACC) = a gep onmagatol "vizszintbe" all ha nem kap semmilyen utasitast az adotol
    - carefree (MAG) = a gep vezerlesehez szukseges iranymegadas fuggetlen az aktualis tengely koruli elfordulastol
    - magassagtartas (BARO) = a gazkar hasznalata nelkul tartja folyamatosan ugyanabban a magassagban a gepet
    - poziciotartas (GPS+MAG) = barmely kar hasznalata nelkul horizontalisan egy helyben tartja a gepet
    - rth (GPS+BARO+MAG) = automatikus visszateres a felszallasi poziciohoz
    - koztespont navigacio = elore programozott poziciokra kuldi a gepet teljesen automatikusan

    A leggyakoribbak, a teljesseg igenye nelkul:



    A vezerloket kezelesuk szempontjabol 2 fajtara oszthatjuk: amelyeken nem kell "allitani" joforman semmit, dobozbol kiveve mukodnek es azokra, amelyeket mindenkeppen be kell allitani ahhoz hogy barhogyan mukodjenek.

    Termeszetesen az elso fajtanal is kell nemi beallitas de ez elhanyagolhato es nagyjabol kimerul egypar trimmer (potenciometer) csavargatasaval. Kezdoknek ezek lennenek az idealisak, viszont a termeszetukbol kifolyolag sajnos dragabbak. (90-160$)

    A masodik kategoria az erdekesebb. Ezekbol van par olyan amit "nem tul bonyolult" beallitani akar kezdokent sem (30$) es vannak olyanok amikkel hetekig elbajlodik a halado is es nem jut vele dulore. Itt jott el az ido hogy megismerkedjunk a PID kifejezessel, mivel ezek a vezerlok valamilyen szinten mind az un. "PID" algoritmus alapjan mukodnek.

    2.2.1 A PID (Proportional-Integral-Derivative)

    Amikor a gep helyzete valtozik a roll/pitch/yaw iranyok valamelyiken akkor a gyrok erzekelik a valtozast. A vezerlo rogziti az eredeti poziciot es egy un. PID program ciklust indit el, amely a motoroknak olyan parancsokat kuld hogy azok visszaforditsak a gepet az eredeti helyzetbe.

    A PID algoritmus dominans resze a "P" ertek. Ez az ertek adja meg hogy mennyire alljon ellen a gep a kibillenesnek barmelyik tengelyen.
    Az "I" ertek adja meg hogy a kibillenes utan mekkora erovel probalja meg visszabillenteni a gepet a vezerlo.
    A "D" ertek azt adja meg hogy milyen gyorsan probal visszakorrigalni a vezerlo.

    Ha a P tul magas, a gep oszcillalni (hintazni) fog, ha tul alacsony akkor eldol valamelyik iranyba.
    Ha az I tul magas akkor pontosabban vissza tud allni az eredeti helyzetbe de tovabb tart, ha tul alacsony akkor nem bir visszaallni.
    Ha a D tul magas (D-nel az alacsonyabb ertek a "magasabb") akkor tulkorrigal a gep, ha tul alacsony akkor tul lassan all vissza.

    Sajnos a PID beallitas minden gepen mas es mas, ezert nem lehetseges egy "jo" PID bealitast lemasolni azt remelve hogy ugyanolyan jol fog mukodni a masik gepen is. Csomo mindentol fugg a jo beallitas, tobbek kozott a vaz merete, sulya, anyaga, merevsege, a motorok teljesitmenye, nyomateka, az m2m tavolsag, a propeller atmeroje, emelkedese, anyaga, stb.

    Nem minden vezerlo hasznalja ezt az algoritmust 3 ertekkel, pl. a HK KK2.0 vezerloje csak P es I ertekekkel dolgozik (megpedig meglepoen jol).


    2.3 Szabalyzok

    A szabalyzok feladata hogy a motoroknak megfelelo aramot tovabbitva szabalyozzak a motor forgasanak sebesseget.
    Minden szabalyzo minimum egy mikrokontrollerbol, az abba programozott firmware-bol es tovabbi alkatreszekbol all,
    ezekbol legfontosabbak a FET-ek amelyek a motor fele meno aramot ki/be kapcsolgatjak.

    A szabalyzo legfontosabb tulajdonsaga az hogy mekkora aramot bir atengedni a motorok fele es mekkora feszultsegre van tervezve (ezt altalaban a cellaszammal adjak meg, tehat 2s, 3s, 4s, ..., lasd aksik lejjebb.)

    A tobbi fontos tulajdonsag ami a multirotoroknal a legtobbet szamit:

    - hany lepesben kepes szabalyozni a motort
    - a firmware optimalizalt-e multirotor felhasznalashoz
    - milyen hatekonysaggal mukodik

    Mivel a gyartoknek egyelore nem erdeke, hogy multirotorokra optimalizalt szabalyzokat gyartsanak, ezert sokan megveszik az olcso szabalyzokat, majd masik, optimalizalt firmware-rel irjak felul az eredetit, igy erve el jobb hatasfokot. Ez az un. "flasheles".

    Nagy altalanossagban elmondhato hogy a piacon jelenleg megvasarolhato szabalyzok jol mukodnek a kulonbozo vezerlokkel, de ez sajnos nem mindig van igy. Vasarlas elott ezert erdemes megbizonyosodni rola hogy a tervezett szabalyzok egyuttmukodnek-e majd a vezerlovel.

    Tobb fajtat kulonboztetunk meg meg aszerint, hogy tartalmaznak-e un. BEC (battery eliminator circuit) aramkort vagy sem. Ennek a szerepe a vevonek (es ezek keresztul a szervoknak, vezerlonek) szukseges stabil 5V feszultseg biztositasa egy maximalis lehetseges aramfelvetel mellett.

    Ezen aramkorbol tobbfele letezik, a BEC ami nem kapcsolouzemben mukodik, igy jobban melegszik es az SBEC (switching ...) ami kapcsolo uzemmodban mukodik igy joval hatekonyabb, cserebe zavaro radiofrekvencias jeleket tud kibocsatani. Ezek csillapitasara altalaban un. ferritgyuruket raknak a vezetekre, ezekrol lehet ranezesre is megismerni oket. Van meg az UBEC ami a BEC hatekonysag szempontjabol feljavitott valtozata.

    Vannak meg az OPTO felirattal jelolt szabalyzok, lenyeguk hogy a motor vezerleshez szukseges aram "optikailag" le van valasztva attol ami a vevo (szervok) vezerlesehez szukseges, a radiozavarok csokkentese erdekeben. Ezert ezek a szabalyzok nem tudnak aramot adni a vevonek, ilyen esetben kulonallo UBEC egysegrol adjuk a tapot a vevobek. Jellemzoen a DJI nevu gyarto hasznal opto szabalyzokat a gyari konfiguraciokban.

    A szabalyzoknak 2 tapbemenete van, plusz es minusz, ezen at kapjak az aksirol az aramot. A motor fele 3 kivezetes megy, a vevo fele pedig egy 3eres kabel (BEC kabel). A motorok fele meno 3 kivezetes bekotesetol fuggoen kapjuk meg a motor forgasiranyat. Ha a bekotes utan nem a megfelelo iranyba forog a motorunk akkor eleg megcserelni BARMELY 2 vezetek bekoteset a harombol ahhoz, hogy a motor a kivant iranyba forogjon.

  2. #2

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    2.4 Motorok

    A mai vilagban a multirotorokhoz mar csak kefe nelkuli, un. "brushless" motorokat hasznalunk.

    Ezek legfontosabb tulajdonsagai:

    - mennyi aramot (I) bir el / mekkora max. teljesitmenyt (W) bir felvenni
    - milyen kv ertekkel rendelkezik (kv)
    - emeloero (thrust) egy adott propellermeret eseten
    - magnes polusok szama
    - mekkora aramot vesz fel terheletlenul (Io) es mekkora a belso ellenallasa (Rm)

    Amit fontosabb tudni az az un. kv ertek, amely az 1V feszultsegre eso fordulatszamot adja meg "idealis" (100% hatekonysagu) motor eseten.
    Tehat pl. egy "idealis" 900kv motor 3s aksinal (11,1V) 9900RPM-en forogna. Minel alacsonyabb ez az ertek annal nagyobb a nyomatek es kisebb a fordulatszam. A kisebb kv erteku motorok jellemzoen kevesebb aramot fogyasztanak.

    A valos fordulatszamot a kovetkezo keplet adja meg: RPM = Kv * (V - Vloss) = Kv * (V - I * Rm)

    A motor felvett teljesitmenye (W) egyenlo a feszultseg (V) es aram (A) szorzataval, vagy akar a nyomatek es fordulatszam (RPM) szorzataval.
    A leadott teljesitmeny a motor hatasfokatol fugg, de mindig alacsonyabb mint a bevitt teljesitmeny.Ez a hatasfok valtozik a kulonbozo meretu propellerek, aksik, feszultseg es mas fuggvenyeben. A multirotoroknal a leheto legjobb hatasfok eleresehez meg kell talalni az optimalis motor+propeller+aksi kombinaciot.

    A valos leadott teljesitmeny igy szamolhato ki: W kimeno = (V - I * Rm) * (I - Io)
    A motorok hatasfokat a leadott/felvett teljesitmeny aranya adja meg. Minel jobb a hatasfok, annal tovabb bir a gep a levegoben maradni, igy egyes alkalmazasoknal erdemes jo hatasfoku motorokat beszerezni.

    Egy gep tervezesi fazisaban altalaban a kovetkezoket szoktuk megnezni:

    - lesz-e megfelelo emeloero a hasznalni kivant propellermerettel a gep osszsulyanal (AUW)
    - lesz-e eleg tartalek a motorban ahhoz hogy nagyobb meretu propellert is hasznalhassunk vele
    - tudjuk-e az adott motort kulonbozo cellaszamu aksikkal is hasznalni
    - eleg jo-e a motor gyartasi technologiaja/csapagyazasa ha pl. legi videozasra szeretnenk hasznalni
    - a motor kivezetesei milyen minoseguek, nem toredezenek/szakadoznak-e
    - a tengelyatmero megfelelo-e a hasznalni kivant propellerekhez
    - a tengely nem forditott-e a motor rogzitese szempontjabol
    - van-e az adott motorhoz un. "accessory pack", tehat kiegeszitok
    - a propeller rogzitese a motoron milyen modon tortenik


    2.5 Propellerek

    Mivel a multirotorok vilaga meg elegge uj a merevszarnyu gepekehez viszonyitva, a gyartok meg sajnos nem alltak ra a multirotorokhoz szukseges propellerek gyartasara. Ezert olyan propellereket hasznalunk, amelyek a multikhoz sajnos nem idealisak, mert merevszarnyu gepekhez terveztek oket, hiszen amig a multikopterek leggyakoribb repulesi allapota a "lebeges", addig a merevszarnyu gepeke az "elore" torteno haladas.

    A propellerek 2 leggyakoribb tulajdonsaga az atmero es az emelkedes merteke, ahol az emelkedes meroszama az egy fordulat (360 fok) alatti emelkedesszamot adja meg. Nagyon fontos tulajdonsaguk meg az anyaguk, hogy lagy vagy merev anyagbol keszultek-e, valamint a sulyuk. Egy nagyobb sulyu propellert ugyanaz a motor "nehezebben" forgat meg es ez kihatassal lehet a stabilitasra.

    A propellereknek a ket leggyakoribb hasznaltu fajtaja az un. "slow-fly" (SF) es az "electric" (E). Mig az elobbinek jellemzoen alacsony az emelkedesszama az atmerohoz kepest, a masiknak jellemzoen joval magasabb. Ezenkivul a SF propeller mar ranezesre is joval oblosebb, szelesebb mint egy E propeller.

    A teljesitmeny amit egy adott propeller "felvesz" igy szamolhato ki: Teljesitmeny (W) = Kp * atmero^4 * emelkedesszam * fordulatszam^3, ahol a Kp egy un. propeller allando, amely fokent a gyartasi technologiatol fugg.

    Kp ertekek a leggyakoribbak tipusoknal:
    Top Flite, Zinger, Master Airscrew 1.31
    APC SF 1.11
    APC E 1.08
    vekony szenszalas propellerek, GWS 1.18

    A multikoptereken un. CW (clockwise), tehat "jobbra" forgo es CCW (counter-clockwise), tehat "balra" forgo propellereket hasznalunk, tehat ugyanolyan meretu de maskeppen kikepzett es kulonbozo iranyokba forgo propellereket. A propellerek forgasiranya mindig megegyezik a motorok forgasiranyaval. Ezek altalaban egymast valtva vannak a gepeken elhelyezve, de az elrendezes vezerlotol fuggo. Ily modon biztositva van az hogy a gep "magatol" nem forogjon el a sajat tengelye korul.


    2.6 Aksik

    A multirotorokhoz szinte kizarolag LiPo aksikat hasznalunk, ezekre jellemzo hogy aranylag konnyuek viszont nagy aramokat birnak leadni rovid ido alatt, ugyanakkor feltoltesuk is gyorsan megoldhato. A legjobb tulajdonsaguk hogy nincs un. memoria effektusuk es a kapacitasukat sokaig birjak tarolni nagyon kis veszteseggel. Hatranyuk hogy kulso behatas eseten kigyulladhatnak es toltesukhoz specialis tolto kell amely tudja az un. balanszolast.

    Legfontosabb tulajdonsaguk az osszkapacitas (mAh), a meritesi kapacitas (C) valamint a nevleges feszultseg, amit a cellaszam (2s,3s,4s,...) hataroz meg.
    1 cella nevleges feszultsege 3.7V, teljesen feltoltott allapotban azonban ez az ertek 1.14-el szorzando, igy kapjuk meg a valos feszultseget.
    Tehat egy 3 cellas LiPo nevleges feszultsege 11,1V, a valos viszont 12.6V, teljesen feltoltott allapotban.

    Toltesukhoz un. "lipo balancer" toltoket hasznalunk, ezek a cellak toltese kozben ugyelnek arra is hogy a cellak feszultsege egyforma legyen, igy megnovelik az akku elettartamat. Amit fontos tudni hogy a cellakat sohase meritsuk 3.2V ala, mert karosodhatnak!
    Egy jo minosegu tolto kabe 50$-ba kerul es akar 5A-al birja tolteni az aksikat. Nem mindegy hogy egy kis teljesitmenyu toltovel 10 orat fogunk tolteni egy 5Ah aksit vagy masfel orat, ezert a tolton nem erdemes sporolni.

    A cellak es a gep egeszsege erdekeben a multikoptereken feszultsegfigyelo rendszereket hasznalunk. Ezek lehetnek kulonallo kis modulok, lehetnek a vevobe epitve vagy a vezerlobe. Lenyeg hogy mindenkeppen hasznaljunk valamilyen megoldast, mert ha elfogy a szufla az aksibol akkor a gep hamar lejon.


    2.7 Ado/vevo (RC iranyitas, RC link)

    A mai vilagban a legtobben mar a 2.4Ghz technologiaju ado/vevoket hasznalnak de elofordul meg hogy a regi 35Mhz ado/vevokkel talalkozunk. Ezeknek is meg van a letjogosultsaguk, bizonyos korulmenyek kozott.

    A 2.4g ado/vevok 700m-3km hatotavolsaggal mukodnek akar alapbol, gyartotol es vevo tipustol fuggoen, ami egy kezdonek boven eleg tavolsag a ropteteshez. Az ado kimeneti teljesitmenye jellemzoen 10-100mW kozott van.

    A legfontosabb tulajdonsagok egy ado/vevo parnal:

    - hatotav
    - csatornaszam
    - programozhatosag (mixek lehetosege az adon)
    - modularitas (cserelheto adomodulok az adoban)
    - zavartures

    A csatorna egy, a gepbe beepitett szervo (ez mozgatja a tolorudakat) vagy szabalyzo iranyitasara szolgal. Egy csatornan altalaban 2 "iranyt" lehet kezelni, pl. fel-le, jobbra-balra.

    Egy alap multirotoros vezerlohoz 4 vagy 5 csatorna szukseges:

    - elore-hatra (elevator -ELE / pitch)
    - jobbra-balra (aileron - AIL / roll)
    - tengely korul jobbra-balra fordulas (rudder - RUD / yaw)
    - gaz fel-le (throttle - THR)
    - segedcsatorna, altalaban plusz funkcio ki-be kapcsolashoz, pl. szinttartas (auxiliary - AUX)

    A mixek a kulonbozo csatornak egymasra "keveresere" szolgalnak, peldaul azt szeretnenk hogy amikor jobbra dontom a gepet akkor automatikusan adagoljon egy kis plusz gazt, ez egy egyszeru mix-el megoldhato, az AIL es THR csatornak mixelesevel. A multirotoroknal a mixeket altalaban a vezerlok plusz funkcioinak eleresere hasznaljuk.

    A leggyakrabban hasznalt olcso ado/vevo tipus Turnigy 9X neven fut. Ez kabe 15E forintba kerul, tehat nem egy komoly tetel. Hatotavja alapbol 700m koruli, 8 csatornas es tud mixeket. Egy kezdonek boven eleg egy jo ideig. Maga a keszulek egy belso elektronikabol all amely a PPM jelet eloallitja, valamint egy nagyfrekvencias modulbol ami "adja" a jelet. Ez a modul cserelheto, a legtobben a gyari modul nelkul rendelik meg ezt az adot es Frsky modult raknak bele. Ennek elonye, hogy van telemetrias verzioja amely oda-vissza tud kommunikalni ado es vevo kozott, igy folyamatosan figyelheto a gepben levo rendszer allapota repules kozben, tobbek kozott peldaul az aksi merultsegi szintje.

    Maga a vevo a gepre kerul, osszekotese altalaban annyi szervokabellel tortenik a vezerlovel ahany csatornat hasznalunk. Egy ideje mar kaphatoak az ujfajta vevok amik 1 szervokabelen keresztul is tudnak akar 8 csatornat vezerelni (CPPM kimenet), igy nem kell kabelkotegekkel foglalkozni. A szervokabel egy 3 erparos kabel, ezen a 3 eren a plusz, minusz, valamint az iranyitojel fut. Amennyiben a vevonek a tapellatasa mar meg van oldva, akkor eltalaban eleg csak az iranyitojel eret becsatolni a vevo megfelelo csatornajara.

    3. Eszkoztar multirotor tervezeshez/epiteshez/teszteleshez

    Kezdokent a legnehezebb egy jol mukodo rendszert megtervezni, foleg amig a kulonbozo szakkifejezesek sem mondanak tul sokat.

    Ezen segit az eszkoztar, ami altalaban a kovetkezoket tartalmazza:

    - wikipediak, ahol az alapfogalmak es az osszefuggesek le vannak irva

    - forumok, ahol segitseget lehet kerni a tapasztaltabb kollegaktol. Ajanlott konkret kerdest feltenni, MIUTAN az ember legalabb az alapfogalmakkal tisztaba kerul. Ezek megtalalhatok a Google segitsegevel, igaz, legtobbszor angol nyelven, de ki az aki ma nem tud angolul?
    MIELOTT olyan kerdest tennenk fel amire mar szuletett valasz 200 hozzaszolassal ezelott olvassuk vegig a temat! Ha egy csomo ember vette a faradsagot hogy megirja a valaszokat akkor ertekeljuk ezt annyira hogy utananezunk, valoban elhangzott-e mar a kerdes. Ellenkezo esetben konnyen nemtorodom, leepito jellegu valaszokba lehet belefutni ami akar az elso komolyabb frusztraciot okozhatja a modellezes teren.

    - segedprogramok, amelyek kulonosebb elmeleti tudas NELKUL segitenek egy adott gep megtervezeseben (pl. ecalc: http://www.ecalc.ch/xcoptercalc_e.htm?ecalc)

    Ha mar megvan a madar es repul akkor tudatositani kell hogy nem lesz ez mindig igy es nem art felkeszulni az elso javitasokra. Nem az a kerdes hogy osszetorik-e a gep hanem az hogy MIKOR. Ilyen esetekre nem art nemi elorelatas. Pl. motorvasarlaskor ha csak 4 motorra van szukseg, vegyunk egy otodiket, hogy szukseg eseten azonnal cserelhessuk es ne kelljen 3 hetet varni mire megjon az uj. Propellerekbol vasaroljunk 4-5-szor annyit amennyi epp kell, mivel az mindig fogyo cikk, foleg kezdok eseteben. Jo ha van egy kis muhely vagy garazs ahol az ember elbutykolget, tesztelget, javitgat.

    Enelkul nem is nagyon erdemes belevagni a hobbiba mert hamar vege szakadhat a lelkesedesnek.
    Az altalanosabb szerszamok a furogep, csavarhuzok, fogok, furesz, forrasztopaka, takonypisztoly, a teszteleshez pedig minimum egy multimeter, de jol jon egy teljesitmenymero, fordulatszammero, balanszoloallvany is.

    4. Beszerzesi forrasok es koltsegek

    MO-n a leggyakoribb beszerzesi forras Kina :-)
    Vannak paran akik maskepp gondoljak de a legtobben Honkongbol vagy egyenesen Kinabol szerzik be a szukseges alkatreszeket, hiszen joval olcsobban megkaphato minden, ez a hobbi pedig tudja vinni a penzt rendesen.
    Az arut a legtobben online rendelik, leggyakrabban Paypal-lal fizetve. Ha nem tudod mi a Paypal akkor nezd meg itt: www.paypal.com

    A legismertebb boltok megtalalhatoak ebben a temaban: http://forum.rcmodell.hu/index.php/topic,72876.0.html

    Az egyik leggyakoribb kerdes egy kezdonel hogy mibe kerulne osszerakni egy egyszeru gepet? Nos, nezzuk meg egyutt, mi az ami mindenkeppen kell, es kihagyunk mindent ami a javitashoz/teszteleshez kell.

    Epitsunk egy kozepes meretu quadcoptert, olcso vezerlovel es alkatreszekkel!
    Az alabbi peldaban szereplo osszes tetel pl. megvasarolhato a HobbyKing oldalan (www.hobbyking.com)

    Vaz 450mm: 20$
    vezerlo: 15$
    szabalyzok: 10A x 4 = 24$
    motorok: 24g/1300kv x 4 = 36$
    aksi: 2s lipo 2200mAh/20C 8$
    lipo tolto: 5$
    propeller 8x4: 3 szett = 6$
    ado/vevo 6ch: 23$

    Mondjuk hogy minden mast osszetakol az ember a muhelyben. Ez osszvissz 140$ + szallitas (30$) ~= 40E HUF. Tehat ez alatt nem fog menni, meg ha a forumrol veszi meg hasznaltan az ember az alkatreszeket akkor sem. Viszont ha nem akar az ember fel ev mulva adot, vevoket cserelni akkor eleve egy 60$-os ado/vevo parost vesz ami mar tud mixeket, 50$-os lipo toltot vesz, rovid tengelyu motorokat amik birjak az eseseket, sutheto szabalyzokat es olyan vezerlot ami mar tud autolevelt. Es kapasbol duplajara nott a kezdeti osszeg.

    Erdemes tehat mindenkinek atgondolni mielott belevag hogy mennyi lesz az annyi, ami eloszor kevesnek tunik (bar 40E sem az), az kesobb nagyon meg fog noni.

  3. #3

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    5. Biztonsagi szempontok

    A multirotor, hasonloan a helikopterhez vagy merevszarnyu gephez, nem jatek. Hasonloan a gepjarmuhoz, elesitett allapotban fegyverkent is felfoghato, tehat felelosseggel kell hozzaallni.

    A propellerek, legyenek barmilyen anyagbol, veszelyes szeruleseket tudnak okozni a masodperc toredek resze alatt.
    Legyunk tisztaban vele hogy mind magunknak, mind masoknak konnyen okozhatunk serulest, ezert tegyunk meg mindent annak erdekeben hogy ezt elkeruljuk.

    A balesetek elkerulese vegett erosen javasolt a kovetkezo pontok betartasa:

    - mindig eloszor az adot kapcsoljuk be es csak utana helyezzuk a modellt aram ala!

    - a vezerlo elesitese elott lepjunk el a modelltol par lepesnyire, ne kozvetlen a modell mellett allva szalljunk fel!

    - rendszeres és teljes koru mechanikai atvizsgalas a kilazult alkatreszek, elengedett forrasztasok, szetcsuszott csatlakozok felderitesere

    - barmilyen szoftver frissites, lenyeges modositas utan csak a legcsavarok levetele utan elesitsuk a vezerlot, ill. helyezzuk aram ala a gepet!

    - barmilyen RF forras vagy modositas utan ellenorizzuk az RC rendszer mukodeset hatotav probaval!

    - soha ne hagyjuk figyelem es orizet nelkul az aram alatt levo modellt, kulonos tekintettel "laikusok" megkozelitesere

    - soha ne repuljunk emberek fole vagy emberek iranyaba!

    - a le és felszallas teruleten bizonyosodjunk meg rola hogy illetektelenek nem tudjak megkozeliteni a modellt!

    - a levegoben levo modellt sose tevesszuk szem elol, meg ha GPS tartas és egyeb automata rendszerek aktivalva is vannak!

    - soha ne bizzunk meg feltetel nelkul a vezerlo rendszerekben es a modellben!

    - soha ne repuljunk gepjarmu forgalom fole!

    - altalanossagban, soha ne repuljunk lakott terulet felett!

    - ne repuljunk tiltott legterben/magassagban!

    - ne repuljunk olyan helyen ahol nincs a gepre kozvetlen ralatasunk!

    - barmit teszunk is, mindig probaljuk meg elotte atgondolni a lehetseges veszelyforrasokat és hogy mit tennenk ha azok bekovetkeznenek!


    5.1 Jogi szempontok

    Ha nem is okozunk szemelyi serulest akkor is felelosseg terhelhet bennunket bizonyos esetekben.
    Ezek a kovetkezok:

    - nem megengedett frekvencia hasznalata vagy a megengedett frekvencian tul nagy teljesitmennyel sugarozva

    - figyelmetlensegbol ugyanarra a frekvenciara allunk ra amin mar valaki repul, ezzel a masik gep lezuhanasat okozva

    - figyelmetlensegbol, vagy technikai hibabol kifolyolag kart okozunk masnak

    - a legter nem megengedett hasznalata

    - az adott repulesi terulet nem megengedett hasznalata (tulajtol engedely kell)

    Ezen pontok be nem tartasanak a kovetkezmenye konnyen jogi procedure lehet, ezert ezek figyelembe vetelevel probaljunk repulni a sajat magunk es masok oromere!
    Lehetoleg keruljuk a tul eros adok hasznalatat, mielott bekapcsoljuk az adot es a modellt az adott teruleten nezzuk korul hogy nem zavarhatunk-e mast a repulesunkkel. Ha nem arra kijelolt repteren hanem pl. egy mezo folott repulunk, az adott teruletre ajanlatos beszerezni az engedelyt a tulajdonostol.


    6. FPV repules

    Az FPV repule lenyege hogy a gepet nem a foldrol, szemmel kovetve iranyitjuk hanem egy videoatviteli rendszert telepitve ra, valamilyen foldi kijelzon kovetve a gepen elhelyezett kamera altal "latott" kepet olyan tavolsagban is tudunk iranyitani ahol a gep mar szabad szemmel nem lathato.

    Ehhez kell egy videoatviteli rendszer ami egy adobol (a gepen) es egy vevobol (foldon) all, egy gepen elhelyezett kamerabol es valamilyen megjelenito eszkozbol a foldon, amin keresztul lethatjuk a kamera altal kozvetitett kepet.


    6.1 Milyen alkatreszekbol all egy FPV rendszer

    A teljesseg igenye nelkul, a kovetkezo egysegekbol allhat:

    - video ado+antenna (gepen)

    - video vevo+antenna (foldon)

    - foldi megjelenito egyseg (teve, lcd monitor, laptop kepernyo, videoszemuveg, ...)

    - "low-pass" filter (ez a nem kivant frekvenciak kiszuresere szolgal, hogy a video ado jele ne zavarja az RC iranyitas jelet) (gepen)

    - video kamera (gepen)

    - LC filter (az aramingadozas miatti zavarokat szuri ki hogy a kamera kepen ez ne zavarjon be) (gepen)

    - foldi allomas (a videovevo, a monitor, rogzitoegyseg egy "kofferbe" valo integralasa)

    - allvany (antennak szerelesere, hogy magasabban legyenek) (foldon)

    - OSD ("on screen display"- informaciokat "vetit ra" a videokepre, mint magassag, sebesseg, aksik feszultsege, GPS adatok, stb.) (gepen)

    - diversity vevo (tobb antenna csatlakozik hozza, amelyiken erosebb a jel azt kuldi tovabb) (foldon)

    - antennaforgato egyseg (mindig a legerosebb jel iranyaba forditja az antennat automatikusan, vagy GPS jelek alapjan forgatja) (foldon)

    - patch antennak (ezek "szukebb" szogben veszik a videoado jelet, viszont joval nagyobb tavolsagbol) (foldon)

    - rogzito egyseg (a vevobol kijovo "kepet" kepes rogziteni) (foldon)

    - aramforras ami a foldi egyseget taplalja (esetenkent kulon aramforras a gepen a videoado-nak is)

    - a kulonbozo egysegeket osszekoto audio-videokabelek, tapkabelek, antennacsatlakozok, allvanyok, feszultsegkijelzok


    Egy FPV rendszernel a kovetkezo fontos tulajdonsagok jellemzoek:

    - atviteli frekvencia

    - hatotav

    - zavarmentesseg

    - jelatvitel minosege

    - jelkimaradas kezelese

    - a videojel terepakadalyokon valo athatolokepessege (frekvencia es jelerosseg)

    - kamera kepminoseg

    - rogzitesi kepminoseg


    6.2 Videoatvitel

    A videoatvitelhez kell egy videoado, mely a gepen van elhelyezve es kell egy videovevo, amely a foldon van.

    A videoadoknal a legfontosabb tulajdonsagok a frekvencia, kisugarzott teljesitmeny, a frekvencia stabilitas.

    A ma kaphato videoadok tobbsege kinaban keszul, legnagyobb problemajuk a nem megfelelo hangolas, nem a megadott szuk frekvenciasavban sugaroznak hanem az egesz spektrumot teleszorjak. Jellemzoen a feltuntetett teljesitmeny ertekek sem valosak es sokszor a teljesitmeny novelest a bemeneti feszultseg novelesevel erik el csupan. Leteznek meg a jo nevu gyartok termekei amelyek azonban joval tobbe kerulnek, cserebe nagyjabol megbizhatoan a megadott specifikaciokon belul maradnak.

    Az kisugarzott teljesitmennyel kapcsolatban altalanossagban elmondhato hogy a hatotav megduplazasahoz a teljesitmeny megnegyszerezese szukseges.

    A videovevo legtfontosabb tulajdonsagai a veteli erzekenyseg, a frekvenciasavok konfiguralhatosaga, a videokimenetek szama.

    6.2.1 Frekvenciavalasztas

    A videoatviteli frekvencia lenyegeben nem igazi valasztas, vagy az 1.2GHz kornyeki, radioamator forgalmazasra engedelyezett frekvencia hasznalhato legalisan, vagypedig az 5.8GHz savban torteno frekvenciahasznalat. Mig az elozonel radioamator vizsga szukseges, a masodiknal ez nem kell viszont mind a ket frekvenciasavban csak meghatarozott erossegu jel sugarzasa megengedett. Ennyit a dolog legalis reszerol.

    Mivel a leggyakoribb RC iranyitasra hasznalt frekvencia ma a 2.4GHz, FPV konfiguraciokhoz hasznaljak meg a klasszikus 35MHz adokat, vagypedig a 400-470 (433),868Mhz kornyeken sugarzo un. LRS ("long range system") ado-vevo rendszereket. Ennek magyarazata aranylag egyszeru, az alacsonyabb frekvencias jelek kevesbe erzekenyek az akadalyokra, jobban, messzebbre "terjednek". Ezenfelul van meg egy prozai ok pl. a "regi" 35MHz alkalmazasara, ugyanis a (talan) leggyakrabban hasznalt videoatviteli frekvencia 1.2GHz kornyeken van es ez a 2.4GHz RC link-et az un. "felharmonikus" volta miatt zavarja. Ezt kikuszobolendo altalaban un. alulatereszto (low-pass) filtereket hasznalnak, de ez sem oldja meg mindig teljes mertekben a problemat, ezert esszeru lehet olyan frekvenciaju RC link hasznalata, ahol a felharmonikusok nem zavarnak be.

    A videoatvivo rendszerek leggyakrabban hasznalt frekvenciaja, az 1.2GHz mellett ujabban teret hodit az 5.8GHz, ennek elonye hogy nagyobb a videoadas savszelessege igy jobb minosegu a kep. Hatranya hogy a magas frekvencia miatt (lenyegeben) mindig kozvetlen ralatas szukseges a gepre, megelozendo a jelkimaradast. A 900MHz hasznalata az EU-ban es hazankban is tiltott, ezert nem ajanlott, bar ketsegkivul van elonye - a terepakadalyokon valo athatolokepesseg, igy nagy tavolsagban is lehetseges az alacsony magassagban torteno repules ott ahol az 1.2GHz vagy 5.8GHz frekvencian mar jelkimaradas van.

    A megfelelo frekvencia valasztasa megszabja az antenna meretet is, az alacsonyabb frekvenciakhoz nagyobb meretu antennakat hasznalunk mind a gepen, mind a foldon is.


    6.3 Kamera

    A kamera az fpv rendszer szeme. Ha ez nem lat vagy nem jol lat akkor az egesz rendszer nem er semmit, ezert jol kell megvalasztani a kamerat.

    A kamerak legjellemzobb tulajdonsagai:

    - tipusa szenzor szerint - CCD vagy CMOS

    - felbontas

    - latoszog

    - lencse fenyero ataresztokepessege

    - IR szuro meglete vagy nemlete

    - fenyvoszonyok valtozasara valo reakcioido

    - kepstabilitas a tapfeszultseg fuggvenyeben

    - zavaro radiojelek kibocsatasa

    Az jelenlegi videoatviteli rendszerek max. 720x576 (PAL) kepet kepesek atvinni (ezt hivjuk roviden SD minosegnek), bar mar leteznek olyan kamerak amelyek ennel nagyobb felbontassal kepesek dolgozni. A felbontast a kameraknal a "TVL" (tv lines?) kifejezes adja meg, ez mondja meg milyen felbontasban kepes a kamera erzekelni. A 640x480-nal nagyobb felbontasnak csak akkor van ertelme ha a video megjelenito eszkoz meg tudja ezt jeleniteni, valamint a rogziton tudja ezt rogziteni. A ma elterjedt videoszemuvegek altalaban csak 640x480 felbontasra kepesek, igy hiaba tud a kamera nagyobb felbontast, ez nem garantalja azt hogy elvezhetobb lesz a kep.

    A kamera egyik legfontosabb tulajdonsaga a felbontas mellett a gyors fenyviszonyvaltozasokra adott reakcioja, az olcsobb kamerak ezt nem jol kezelik igy pl. az egre nezve a talaj teljesen elsutetul. A beszerzeskor erdemes olyan kamerat valasztani ami ezt kezelni tudja (BLC - "back light compensation", WDR - "wide dynamic range" funkciok).

    Nagyon fontos a latoszog merteke, ez hatarozza meg ugyanis hogy mekkora latoteret kepes a kamerank befogni, ha ez tul kicsi akkor megneheziti az iranyitast, ha tul nagy akkor zavaroan gorbul a kep.

    Vegul de nem utolsosorban sokat szamithat az is hogy mennyire erzekeny a kamera a feszultsegcsokkenesre, illetve hogy sugaroz-e ki zavaro jeleket, amelyek zavarhatjak az iranyitast vagy akar a videoatvitel jelet is.


    6.4 Foldi megjelenito egyseg (monitor, szemuveg)

    A megjelenitoegyseg leggyakrabban egy lcd monitor, esetleg teve, vagy videoszemuveg.
    Erdemes olyan monitort venni amely 12V tapfesszel uzemel, amennyiben ez nem lehetseges akkor a 220V verziok is hasznalhatoak egy un. "inverter" segitsegevel, amely altalaban 12V-bol keszit 220V-ot. Nagyon fontos hogy a monitorunk kepernyoje NE tukrozodos legyen, hanem matt, valamint az hogy amennyiben gyengul a jel akkor a monitor ne valtson at a tipikus "kek kepernyore", hanem kepes legyen megjeleniteni a statikus zajt is.

    Ha videoszemuveget hasznalunk akkor tobb dolgot erdemes megfontolni a beszerzesekor. A legfontosabbak a latoszog (FOV - field of view) merteke, a szemkoz allithatosaga (IPD - inter pupillary distance), a statikus zaj kezelese es az esetleges kesobbi bovithetoseg.
    Ma mar kaphatoak olyan videoszemuvegek (AIO - all in one), amelyekbe be van epitve a vevo, az un. "headtracker", amely erzekeli a fejmozgatast es ennek megfeleloen mozgatja a gepen a kamerat, esetenkent az aksi.


    6.5 OSD

    Az OSD (on-screen display) altalaban a kamera es a videoado koze kerul beepitesre, funkcioja az hogy a kamera elo kepere "ravetitse" a nekunk tetszo kulonbozo informaciokat, hasonloan az otthoni tevenkhez. Ezek az infok leggyakrabban a repulesi informaciok, mint magassag, sebesseg, pozicio,
    feszultseg, aramfogyasztas, stb. Ezekbol ma mar rengeteg fele letezik, de nem mindegyik alkalmas multirotorhoz.
    A legfontosabb informacio amire egy multirotornal szukseg lehet altalaban a terben elfoglalt "pozicio". A merevszarnyu gepektol elteroen a leggyakoribb problema az hogy az elokepen keresztul nem erzekelheto, mennyire van bedolve vagy elfordulva a gep, pedig ez kritikus info. A legalkalmasabb OSD tehat olyan ami kepes megjeleniteni a muhorizontot, a magassagot, sebesseget, GPS poziciot.


    6.6 Antennak

    Az antennak egyik legfontosabb meroszama az un. "gain" (nyereseg), mertekegysege a decibel (dB), de jelolik dBi-ben (decibel-isotropic) is. Ez minel nagyobb gyakorlatilag annal nagyobb az antenna "iranyitottsaga", es minel nagyobb ez az iranyitottsag annal nagyobb a hatotav. Altalanossagban elmondhato hogy minden plusz 6dB megduplazza a hatotavot. A masik legfontosabb tulajdonsag az un. sugarzasi karakterisztika. Ez adja meg azt hogy vizszintes, ill. fuggoleges iranyban milyen formaju a terulet "lefedettsege" az adott antennatipussal.

    Mivel a gep helyzete repules kozben folyamatosan valtozik ezert a videoado antennaja nincs mindig optimalis helyzetben a sugarzashoz. A repules iranyat, ill. a hasznalando antenna tipusat ennek megfeleloen kell kivalasztani.

    Relative kis tavolsagra torteno, gyakran poziciot valtoztato repuleshez a gyari antennak helyett erdemes un. korpolarizalt antennakra valtani. Ezekbol a legnepszerubbek es egyre gyakoribbak a hazilag is elkeszitheto fajtak, a "cloverleaf"(3-levelu) es a "skew-planar wheel" (4-levelu). A forumon "malnakevero"-kent is emlegetik ezeket. Altalaban a 3-levelut a videoadora rogzitik mig a 4-levelut a videovevore. Foleg 1.2GHz es 5.8GHz-re hasznaljak oket.
    Az 1.2GHz frekvencian gyakran mas tipusu antennakat is hasznalnak, a leggyakoribbak a GP, "Vee" vagy az un. "patch" tipusu antennak.

    Nagyobb tavolsagok berepulesehez az un. "patch" vagy "helix" tipusu antennakat hasznaljak, ezek viszont cserebe joval kisebb szoget "fognak be", igy folyton a modell iranyaba kell tartani oket, vagy a modellel kell egy szuk savban repulni.

    Az automatikus iranyratartashoz nyujtanak segitseget az un. "antenna tracker" rendszerek, amelyek eszlelik a gep helyzetet (RSSI vagy GPS jel) es automatikusan fele forgatjak a vevoantennat. Az aruk meglehetosen borsos, hacsak nem hazi keszitesu rendszerekrol van szo.


    6.7 Hatotav

    Az FPV-nel a hatotav szempontjabol a fontos az, hogy mind az RC link mind a videolink tudja a kivant hatotavot. Hiaba kepes valaki a videojelet 3km tavolsagbol venni ha az RC iranyitas 1km-nel megszunik.

    RC link:

    Az leggyakoribb RC ado-vevo tipusok 1-2km koruli hatotavval rendelkeznek gyarilag. Az RC link hatotav novelesere tobb modszer is letezik, tobbek kozott a vevo oldal erzekenysegenek novelese (jobb antennaval) vagy az ado kisugarzott teljesitmenyenek a novelese. Az utobbit un. "booster"-ekkel erik el, ezek lenyegeben a wifi teljesitmeny novelesehez alkalmazott eszkozok. A booster-ek hatranya az hogy telemetrias vevoknel egy bizonyos tavolsag elerese utan megszunik az ado oldalon torteno telemetrias jel fogadasa.

    Egy masik megoldas az RC link hatotavjanak novelesere az un. LRS rendszerek hasznalata. Ezek tobb 10km hatotavot is kepesek biztositani az RC iranyitas szamara, cserebe dragak es a megbizhatosaguk kerdeses.

    Video link:

    A manapsag kaphato video adok mar akar 1-2W erossegu jel kisugarzasara is kepesek, igy altalaban az RC link az amelyik elobb "megy el", nem pedig a videokep.
    Ettol fuggetlenul nem ajanlatos a tulsagosan "eros" videoadok hasznalata mert ezek sugarzasa elnyomhatja az RC vevo jelet, iranyitas kimaradast okozva. Ezert altalaban az 500mW-ot meghalado videoadok hasznalata nem javasolt.

    A hatotav novelesenek legjobb modja a megfelelo antenna hasznalata. Ez a repules celjatol fuggoen kerul kivalasztasra, ha a minel nagyobb tavolsag megrepulese a cel akkor ezt egy "szukebb savban" torteno repulessel tudjuk megoldani, patch vagy helix antennak hasznalataval. Ha a celunk az hogy korkorosen tudjunk repulni es barmilyen repulesi pozicioban legyen elfogadhato videojelunk akkor hasznaljuk pl. a "malnakevero" tipusu antennakat.

    Altalanossagban elmondhato hogy a kisugarzott teljesitmeny novelese helyett erdemes a vevooldali erzekenyseget novelni, leggyakrabban megfelelo antennak hasznalataval.


    6.8 Problemak es megoldasaik

    FPV-zeskor rengeteg problema merulhet fel.

    A leggyakribbak a teljesseg igenye nelkul:

    - videojel elvesztese (gep elvesztese)

    - iranyitojel elvesztese (gep elvesztese)

    - fedelzeti radiozavarok (a kulonbozo elektronikai eszkozok egymast zavarjak)

    Az elso problemak altalaban mar a rendszer kiepitesekor jelentkeznek. A kulonbozo eszkozok nagymertekben tudjak zavarni egymast igy egy jol mukodo rendszer kiepitese sokaig tarthat es a gep elvesztese eseten egy ilyen "jol belott" konfiguracio elvesztese nagyobb veszteseg lehet mint maga az anyagi kar.
    Sajnos minden konfiguracio valtoztataskor megvan ra az esely hogy valami nem fog megfeleloen mukodni. Leggyakrabban a videojel zavarja az RC linket, foleg ha nagy teljesitmenyu a videoado. Ugyanigy kepes elnyomni a GPS jelet is, igy a GPS hasznalhatatlanna valik.

    A jol belott konfiguracio az, ahol az egyes komponensek minel kevesbe zavarjak egymast. Egy gepen zavarforras tud lenni barmi, a kamera, az OSD, a szabalyzok, a motorok, a vezetekek, az ado. Az egyes komponensek csatlakoztatasanal ezert sokszor hasznalnak filtereket, ferritgyuruket, atvezeto kondenzatorokat, vezetek arnyekolast.
    Sok komponens erzekeny a bemeneti feszultsegre, teljesen feltoltott akkunal nincs gond de amikor elkezd merulni az aksi es beesik a fesz akkor jopar dolog be tudja szuntetni a rendeltetesszeru mukodest.

    Mindezeken kivul elofordulhatnak meg alap felhasznalo hibak is, amikor peldaul a modellezo beall a gep es a foldi allomas koze es kiesik a kep vagy az iranyitas.

    Mindezen hibak orvosolasara altalaban un. robotokat hasznalunk. Ezek olyan elektronikai rendszerek amelyek RC vagy video jelvesztes eseten is kepesek "hazahozni" a gepet. Ezeknek sok fajtaja letezik es van koztuk magyar gyartmany is (C4S). Az aruk meglehetosen draga de mindenkeppen megeri hasznalni oket, hacsak nem szeretnenk elvesziteni a gepunket.

    Ha mar minden veszve van es megsem mukodott a robot, vagy lemerult az aksi, meg mindig tudni szeretnenk hogy hova zuhant a gepunk. Ilyenkor jol jonnek az un. "gps tracker"-ek, amelyek egy telefonhivasra kepesek elkuldeni a gep aktualis poziciojanak GPS koordinatait.


    6.x Miert FPV-zunk

    Az FPV repules celja tobbfele lehet. Van, aki tavolsagi/magassagi rekordokat probal megdonteni, van aki olyan helyeken torteno fenykepezere/filmezesre hasznalja ami szamara maskeppen nem elerheto, van aki filmezeshez/terkepezeshez hasznalja, van aki sima szorakozaskent eli meg.

    A multirotorok szempontjabol van meg egy hatalmas elonye a szabadszemmel kovetett (LOS - "line of sight") repuleshez kepest. Mivel a multirotor a merevszarnyu gephez kepest maskent viselkedik, folyamatosan szamolni kell a sajat tengely koruli elfordulassal. A legtobb embernek pontosan ez okoz gondot, foleg akkor amikor sajat magukkal szemben repulnek. Mig egy merevszarnyu gepnel ez relative konnyen begyakorolhato, egy multirotornal mas a helyzet, hiszen folyamatosan figyelni kell meg a tengely koruli elfordulasra is. A multirotorok vezetese tehat "hatulrol nezve" aranylag konnyu, de szembol mar nem, es itt jon a kepbe az FPV repules, ahol mindig "hatulrol" nezzuk a kepet, igy a gep vezetese aranylag konnyunek mondhato.


  4. #4

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    7. GYIK

    7.1 Kezdo vagyok, milyen gepet vegyek?

    7.1.1 Tapasztalat nelkul

    Azoknak az abszolut kezdoknek akik meg soha nem repultek multikkal es nincs helikopteres tapasztalatuk mindenkeppen javasolt hogy tri -vagy quadcopterrel kezdjek a baratkozast.

    Ennek tobb oka is van, a legjelentosebbek:
    - kezdo szett aranak csokkentese
    - anyagi karok minimalizalasa zuhanas eseten
    - az esetleges hibakereses leegyszerusitese

    Az ajanlott kezdo gep egy kis quad aminek a fobb jellemzoi ezek volnanak:
    - a vaz torhetetlensege
    - ha nem annyira torhetetlen a vaz akkor eros leszallotalp resz
    - az elektronika vedett helyen legyen
    - olcso, teherbiro motorok
    - rovid tengely a motoroknal
    - olcso, nejlon propellerek nagy szamban
    - olcso, megbizhato vezerlo, melyet minimalisan kell csak konfigolni

    Az elso szettet erdemes egy helyrol megrendelni, hogy ne kelljen honapokat varni mire minden alkatresz megjon.

    Egy lehetseges konfiguracio (Hobbyking HK - www.hobbyking.com):

    - q450 vaz http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...B_Version.html 17.99$
    - 2822-1275 motorok http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...ort_Shaft.html 14.76$
    - 10A flashelheto szabi http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...C_1A_UBEC.html 6.52$
    - KK2.0 vezerlo http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...rol_Board.html 29.99$
    - 8x4 propellerek http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...ting_6pc_.html 2.69$
    - 1300mAh 3s aksi http://www.hobbyking.com/hobbyking/s..._3S1P_20C.html 7.20$
    - 10cm szervokabel http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...0pcs_set_.html 4$

    Ez a kezdeti konfiguracio kb. 5-6 perc koruli repulest tesz lehetove.
    Az ara igy osszesen, ado es vevo nelkul 147$~=32000HUF+posta~=35000HUF. A gep osszerakasahoz mindossze 1 forrasztopaka, forrasztoon es egy 2.5mm hex csavarhuzo kell, egy furogep amivel 4 lyukat furunk a vezerlo szamara, valamint 4 darab tavtarto es csavar, amivel a vezerlot felfogatjuk. Az epites igy akar a lakasban is elvegezheto. Olcsobb motorok valasztasaval ez az osszeg akar 30E HUF ala is letornazhato, de nem javasolt. A rovid tengelyu motorok nagyon megerik az arukat, figyelembe veve a kezdeti sok zuhanast.

    Altalaban az a javasolt hogy minden elektronikai alkatreszbol legalabb meg egyet vegyunk tartalekba, jelen konfiguracional ez nem szukseges, amennyiben feltetelezzuk hogy minden alkatresz mukodokepes ami megerkezik. (en legalabb 2500$ ertekben rendeltem eddig a HK-tol es mindig minden mukodott)

    Altalanossagban elmondhato hogy ezen ar alatt (35E HUF) a forumon sem arul senki kesz gepet, igy erdemes rendelni es osszerakni egyet. Ez mas szempontbol is udvos, igy az ember megtanulja mi hova valo, hogyan mukodik es ha utanaolvas azt is megerti hogy miert.

    Figyelem! A konfiguracio nem tartalmazza az adot es a vevot!
    Amennyiben ennek beszerzese is szukseges erdemes atgondolni hogy vajon- a kesobbiekben is foglallkozunk-e ezzel a hobbival vagy sem. Elsonek mindenkepp erdemes olcsobb szettet venni, a HK-nal mar 28$-ert kaphato 6 csatornas ado/vevo szett ami boven megfelel a kezdetekhez.
    (http://www.hobbyking.com/hobbyking/s...r_Mode_2_.html) Ez postaval egyutt tovabbi 8E HUF-val dobja meg a koltsegvetest.

    A jo hir tehat hogy kabe 40E HUF-ert egy teljes kezdo szett osszeallithato, ez az az osszeg ami alatt nem fog menni.

    7.1.2 Van repulos tapasztalat

    Ez jo hir, hiszen az ado/vevo paros es az aksi mar megvan, erre nem kell kolteni. A repulos tapasztalat elorevetiti azt is hogy az emberfia ismeri a kulonbozo forumokat, wikiket, szimulatorokat, tisztaban van az alapfogalmakkal es van tapasztalata gepepitessel is.

    Jelen esetben meg mindig a quadcopter a javasolt, foleg gyakorlas celjabol. Mivel a multirotoroknal a legnagyobb gondot a tengely koruli elfordulas okozza fokent ezt kell gyakorolni. Ehhez nagyobb ter es sok ido szukseges. Hasznos lehet a szimulator is, bar igazan jo modellekkel az ingyenes szimulatorokban nemigen lehet talalkozni. Tehat foleg ido es sok tartalek propeller kell, vagypedig el lehet indulni a "masik" iranyba es kesobbre hagyni a multi iranyitas tanulasat.
    A multicoptereknel nagy frusztraciot okozhat ha nagyon lassan megy az iranyitas tanulasa, vagy egyaltalan nem megy. Ekkor szokott megtortenni hogy a modellezo hagyja a francba a multikat es visszater a metrevszarnyu gepek vilagahoz. Ezt kerulendo, sokan inkabb az egyszerubb utat valasztjak. Ez az fpv, ahol nem kell sokat torodni az iranyitassal, mert az "adja magat". Ha valaki csak ilyen modon repul akkor valoban nincs nagy szuksege arra hogy a barmilyen szogben allo gepet szemmel kovetve iranyitani tudja, kiveve veszhelyzet eseten.

    7.1.3 Van helis tapasztalat


    Ez a legjobb indulasi alap, mivel aki tud vezetni helit annak a multirotor sem fog tul sok gondot okozni. Innen a legkonnyebb tovabblepni, a helizok altalaban rogton nagyobb, komolyabb geppel szeretnek kezdeni, komolyabb celokkal. Ezekbol a leggyakoribb a legi filmezes, fenykepezes, amikhez jellemzoen hexa- vagy oktokoptereket hasznalnak. Gyakran magat a helis platformrol torteno filmezest szeretnek atmenteni multis platformra, a rezgesek es az ar/ertek arany miatt.

    Az alapproblema abban rejlik hogy hogyan milyen konfiguracio kell ahhoz hogy rezgesmentes kepet tudjanak a HD eszkozokbol elovarazsolni, es mibe kerul ez.

    A legfobb tulajdonsagok egy legi filmezesre alkalmas eszkoznel a kovetkezok:
    - rezgesmentes kep
    - megfelelo repuloido (10p?)
    - szelben torteno filmezes lehetosege
    - a gep felkeszitese a legrosszabbra (rth, failsafe)
    - a gep ara

    Ahhoz hogy rezgesmentes kepet kapjunk egy gepen, tobb dolog szukseges, ezek a teljesseg igenye nelkul:
    - megfeleloen merev vaz
    - rezgescsillapito eszkozok (csavarok, betetek, szivacsok, levalasztasok, ...)
    - jo minosegu motorok, megfelelo csapagyakkal
    - jo minosegu propellerek
    - motorok es propellerek kiegyensulyozasa, dinamikusan is
    - megfelelo sulyelosztas
    - megfelelo vezerlo
    - megfelelo gyorsasagu szabalyzok
    - szelcsend :-)

    A megfelelo repuloidohoz jol meretezett aksi/motor/prop/AUW arany szukseges.

    A szelben is megvalosithato stabil felvetelt befolyasolo feltetelek, a teljesseg igenye nelkul:
    - vezerlo szamolasi sebessege
    - szoftveres beallitasok (PID)
    - szabalyzok sebessege
    - propellerek tipusa
    - vaz keresztmetszet
    - suly/m2 arany (disk loading)
    - gimbal (kameramozgato, kiegyensulyozo szerkezet)

    Ha mar van egy draga gepunk akkor szeretnenk ha ez igy is maradna, tehat megprobaljuk minimalizalni a kovetkezoket:
    - technikai hiba (forrasztas, alkatresz meghibasodas)
    - link elveszitese (vidolink, RC link elvesztese)
    - a gep elveszitese (link elvesztese utan)

    Az esetleges karok minimalizalasa plusz osszegeket emeszt fel, tovabbi konfiguralast kivan es tovabbi sulytobbletet okoz.

    Egy alap kezdo konfiguracion tul tehat mindezek fenyeben talan ertheto ha az adott kerdesre nem olyan egyszeru valaszt adni. Minden esetben tudni kell mennyi tapasztalattal rendelkezik a kerdezo fel, hogy milyen celra keszul az adott eszkoz, mennyi penz van az elkeszitesre es mennyi a fenntartasara.


    7.2 Mi az a flashelt szabalyzo? Mire jo?

    A multirotorok vilaga nem tul regi meg, a szabalyzokkal szemben tamasztott kovetelmenyek viszont masok mint a merevszarnyu gepeknel.
    Mig pl. egy motoros gepnel elonyos hogy alacsony ekkufeszultsegnel lekapcsoljon a szabalyo, vedve ezaltal az aksit, egy multirotornak ez automatikusan a halalat okozhatja.

    A szabalyzok szoftverenek felulirasa legalabb 3 okbol is udvos, az egyik a kulonbozo ellenorzesek kikapcsolasa, a masik a motorvezerles sebessegenek novelese, a harmadik pedig a hatekonysag novelese, tehat a kisebb aramfogyasztas elerese.

    Mivel a gyartoknak egyelore nem erdeke, hogy multirotorokra optimalizalt szabalyzokat gyartsanak, ezert sokan megveszik az olcso szabalyzokat, majd masik, optimalizalt firmware-rel irjak felul az eredetit, igy erve el a kivant mukodest. Ez az un. "flasheles", mivel ilyenkor a vezerlo szoftvert felulirjak, aminek a megfeleloje az angol "flash".

    A flasheles (sutes, egetes) uttoroje Simon Kirby aki aloszor kezdett foglalkozni ezzel a problemaval es jott ra hogy relative egyszeru modon lehetseges a legtobb piacon levo vezerlo szoftverenek felulirasa, legalabbis azoknal a szabiknal amik Atmel csipeket tartalmaznak. Az o nevebol ered a kod megnevezese: simonk.

    Miert jobb a Simonk FW a gyarinal:

    - szabalyzas 800+ lepesben
    - pwm bemenet/kimenet azonnali jelatvezetes
    - a bejovo PPM jel frekvenciajan ki is tudja kuldeni a jelet a motorokra (a gyari szabalyzok ezt nem tudjak, a kimeneti frekvencia alacsonyabb)
    - 1060us-1860us jel tartomany (flasheles elott allithato) -> alapbol nem kell allitani a gaztartomanyt azoknal a szabiknal amikben van kulso oszcillator, a tobbinel kalibralni kell

    Mit veszunk ebbol eszre:

    - a gazkar sokkal finomabban szabalyoz
    - rovidebb reakcioido gazkar helyzetenek valtozasakor
    - motorok csendesebben jarnak

    Szabinkent kulonbozo pozitiv hatasok (pl. F-30A):

    - kisebb aramfelvetel (motoronkent 1A-el kevesebb teljes gazon)
    - a szabalyzo kevesbe melegszik (csak nfet-ek)
    - kulso oszcillator (a kalibralt gaztartomany nem maszik el a komerseklet valtozastol)

    Mi az amit nem tud (kikapcsolt funkcionalitas):

    - nincs tularam vedelem
    - nincs aksi feszultsegfigyeles
    - nincs hovedelem

    Altalanossagban elmondhato hogy a legtobben azert hasznalnak flashelt szabikat hogy nagyobb sebesseget erjenek el a motorvezerlesben es nagyobb frekvenciaju jelet tudjon a szabalyzo fogadni a vezerlotol. Mig a regibb vezerlok 250hz korul kuldik a szabalyzoknak a jelet, a modernebbek mar 490-500hz korul es abban az esetben ha a szabalyzo nem kepes ilyen frekvenciaju jel fogadasra akkor nem is kepes mukodni az adott vezerlovel.


    7.3 Hogyan flasheljunk (sussunk) szabalyzot?

    A piacon ma jelen levo szabalyzok altalaban 2 mikrokontroller tipust tartalmaznak, az Atmel tipust es a Silabs tipust. Mindkettore keszult mar multirotorok szamara irt vezerlokod.


    7.3.1 Atmel csip

    A szabalyzok leirasa es a problematika teljes mertekben ki lett targyalva itt: http://www.rcgroups.com/forums/showthread.php?t=1513678
    A flasheles folyamata pedig itt: http://wiki.openpilot.org/display/Do...g+Instructions

    Az angolul nem tudoknak pedig:

    A suteshez kell egy un. AVR USB programozo, szoftver, driver es a szabalyzo.

    Az AVR programozok leggyakoribb tipusai: usbasp, avrisp, stk500, avr910, jtagmkii, dragon_isp, atisp, arduino, ...
    A programozot eleg konnyu felismerni: egy usb ki/bemenete van, a masik vegen pedig 6 labu ki/bemenet.
    A labak megjelolese a kovetkezo: moci, miso, sck, rst, vcc, gnd.

    A szabalyzon levo Atmel csipen (Atmega8) ugyanezen jelek a csip kulonbozo labairol jonnek, megpedig a kovetkezo modon: mosi 15, miso 16, sck 17, rst 29, vcc 4(6), gnd 21.

    Jobb esetben ezek a szabalyzon kivezetesre kerulnek, valahova a nyaklap aljara, oldalara. Hogy mi hova van kivezetve ez kulonbozo tipusoknal a kovetkezo tablazatbol allapithato meg: https://docs.google.com/spreadsheet/...BQkZZRlE#gid=0

    Azokat a szabikat a legegyszerubb flashelni amelyeknel a kivezetesek egymas mellett vannak. A legbiztosabb modszer az AVR programozorol jovo kabelek beforrasztasa a szabalyo megfelelo helyere de a legtobben kulonbozo hazi keszitesu eszkozoket hasznalnak amelyekkel nem kell forrasztani csak a megfelelo helyen erintkezik a szabalyzoval. (http://forum.rcmodell.hu/index.php?a...ch=31310;image)

    A szabalyzokrol a zsugorfoliat nem kell teljesen lefejteni, van amikor nem is erdemes, mert lepotyognak a FET-ekrol a hutolapok. Ha tudjuk hogy a szabi melyik reszen vannak a kivezetesek akkor egy szikevel eleg csak ott kivagni egy ablakot a zsigorfolian.

    Ha megvan a fizikai kapcsolat a programozo es a szabalyzo kozott akkor meg egy dologra erdemes odafigyelni, nemelyik szabalyzot szukseges kulso taprol megtalpalni flasheles kozben. Ilyen esetben ugyeljunk ra hogy az AVR programozonk VCC kabelen ne legyen feszultseg, tehat a szabalyzo csak kivulrol kapjon taplalast.

    Magahoz a flasheleshez eleg letolteni a kovetkezo szoftvert: http://lazyzero.de/kkflashtool
    Ennek mukodtetesehez Java 6+ kell, ez letoltheto innen: http://www.oracle.com/technetwork/ja...s-1859589.html
    Hasznalhato meg ez a szoftvert is: http://www.0x000000.info/escfirmware/flashtool.zip, de ehhez meg MS DotNet 3.5+ telepites kell es nem huzza le a legujabb fw-ket a netrol automatikusan.

    Ahhoz hogy a szoftver kommunikalni tudjon az usb-s programozonkkal telepitsuk a megfelelo drivert innen: http://www.fischl.de , ha pl. usbasp-t hasznalunk akkor ertelemszeruen az /usbasp/ konyvtarban levot.

    A szabalyzokhoz szukseges vezerlokodok itt talalhatoak: https://github.com/sim-/tgy, ezek .hex alakban vannak. Amennyiben a flashelo szoftverunk nem ajanlja fel a kulonbozo vezerlokhoz a kodokat akkor innen is letolthetoek, bemasolhatoak a megfelelo konyvtarba, majd a szoftverunkbol flashelhetoek.
    A kkflashtool alapbol mindig a netrol frissiti magat tehat nem szukseges semmit manualisan letoltenunk. A tovabbiakban maradjunk ezen szoftver leirasanal.

    Miutan megnyitottuk (kkMulticopterFlashTool_SERIAL.cmd) a "programmer" resznel valasszuk ki az AVR programozonk tipusat, a "port" es "baud rate"-hez ne nyuljunk, a "choose your controller"-nel valasszuk ki az "atmega8-based brushless ESC"-t, a "firmware" resznel pedig valasszuk ki a szabalyzonknak megfelelo firmware-t, majd nyomjuk meg a kis zold gombot :-) ("Flash the selected firmware ...")

    Maga a flasheles elvileg par masodperc alatt lefut. A legfontosabb hogy ha vege, nezzuk meg hogy ha vegzett, akkor megjelenik-e a kovetkezo felirat:
    "avrdude: verifying ...
    avrdude: xxxx bytes of flash verified

    avrdude: safemode: Fuses OK

    avrdude done. Thank you."
    Ha igen, akkor sikeres volt a sutes, ha nem kapunk "...verified" uzenetet akkor valami nem sikerult. Ilyenkor a legtobb esetben rossz az erintkezes, de lehet olyan hiba is hogy a labak sorrendje valahol nem egyezik.

    Ha minden rendben ment, a sztorinak itt nincs meg vege. Most jon a puding probaja.
    Amennyiben nem a megfelelo firmware kerult a szabira, akkor jo esellyel az elso aram ala helyezeskor tonkretennenk. Ezt elkerulendo, un. aramkorlatos tapegyseget illik hasznalni. Amennyiben ilyen nem all rendelkezesre, helyettesithetjuk 6-7V feszultsegu AA pack-al vagy akar lipo aksival is, de sorba kell kotnunk vele egy 12V izzot, ami aramkorlatozokent fog mukodni. Keruljuk a FET-ek barminemu kezzel torteno erinteset, kulonben ezek tonkremehetnek.

    Ha a szabalyzo "bejelentkezik", tehat kiad indulaskor valamilyen hangszekvenciat magabol akkor rendben vagyunk (ez azonban csak akkor fog megtortenni ha a motorvezetekeket rakotjuk egy motorra) es a flasheles sikerrel jart.

    Innentol a szabalyzo programozasa a gaztartomany beallitasara korlatozodik. Ennek beallitasa a kovetkezo:

    - ado bekapcsol, gaz maximumra tol
    - vevo bekapcsol, szabi "bejelentkezik"
    - amikor a szabi elhallgat, gaz minimumra levesz
    - szabi parat pittyant

    Ezek utan gazadasra a szabalyzonk mar reagalni fog, megpedig a fw altal megadott tartomanyban.


  5. #5

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    7.3.2 Silabs csip

    A teljes leiras (angolul): http://oddcopter.com/2012/07/18/flas...heli-firmware/

    Es Adrian leirasa, magyarul (Koszonet erte!!):

    Sziasztok.

    Az alábbiakban több részben elkészítem OlliW leírásának a fordítását, mely segítségével Silabs kontrolleres "brushless" szabályzók BLHeli szoftverrel való frissítését lehet elvégezni.

    Felhívom a figyelmet arra hogy a szabályzó borításának megsértésével, valamint a rajta futó szoftver felülírásával a gyári garancia azonnal elvész, továbbá az alábbi leírás alapján a szoftver feltöltést mindenki a saját felelősségére végzi, amennyiben a szabályzó használhatatlanná válik akkor azért a szoftver írója valamint a leírást fordító személy semmilyen felelősséget nem vállal!!!

    Az eredeti leírás teljes terjedelmében megtalálható angol nyelven az alábbi címen:
    http://www.olliw.eu/2012/owsilprog-tutorials/


    I. owSilProg programozó készítése
    (a leírás a v20130103 és utána készült verziókhoz használható)

    Az owSilProg programozó egy olyan eszköz, melyre a Silabs kontroller programozásához van szükség. Elkészítése elég egyszerű. Több DIY megoldás létezik, (pl. ez: ez), de a legegyszerűbb egy Arduino panel használata.

    Amire szükségünk lesz:
    • egy Arduino panel (USB csatlakozási lehetőséggel)
    • három darab drót
    • a legfrissebb owSilProg szoftver csomag


    Tökéletesen beváltak az Arduino Nano, Arduino Uno, Arduino Mega 2560 és Arduino Duemilanove panelek, de az Arduino klón panelek is remekül használhatóak. Multikopteres körökben elterjedt az olcsó vezérlőelektronikák használata is (pl. Multiwii, APM, …), sőt, előfordult már hogy valaki véglegesen a modellbe építette a programozó panelt, a későbbi frissítési és programozási lehetőség miatt, erre tökéletes megoldás pl. egy Cheapduino.

    Az általam ismert legolcsóbb megoldás az Arduino Nano. Már 11 dollár körüli áron elérhető (lásd. a mellékletben). Némileg drágább de szintén nagyon elterjedt az Arduino Uno használata. Az Arduino Uno előnye, hogy a későbbiekben könnyen továbbfejleszthető egy BLHeliBox-á, Arduino LCD-billentyűzet panel hozzáadásával.

    Amit tudni kell
    Amennyiben "egyszerű" Arduino panelt használtok (pl. Nano, Mega, Uno, stb.), nem kell mást tudni mint azt hogy pontosan melyik modellt.

    A többi Arduino alapú panel esetében ismerni kell a processzor típusát (pl. Atmega168, Atmega 328p, Atmega2560, stb.), az órajelét (8 MHz vagy 16 MHz) és a beégetett bootloader sávszélességét (19200 bps, 57600 bps vagy 115200 bps). A processzor típusa és az órajele általában egyértelműen szerepel az Arduino panel leírásában. A sávszélesség az alábbi táblázatból kiolvasható. Egyszerűbb azonban kipróbálni a három választható sávszélességet.

    A tennivalók:
    1. Töltsd le a teljes program csomagot innen, mely tartalmaz minden szükséges programot és szoftvert. (Direkt link a v20131027 verzióhoz)
    2. Tömörítsd ki a tartalmát egy ismert mappába (pl. C:\owSilProg). Rendszerint más telepítés nem szükséges (pl. USB driverek).
    3. Indítsd el a Windows programot, az AvrBurnTool_vxxx.exe-t (a telepítési mappában található). Az alábbi kép fogad:
    4. Állítsd be az 1) mezőt. Válaszd ki az alkalmazott Arduino panelt (pl. "owSilProg on Arduino Uno", ha Arduino Uno-t használunk). Ha a használt panel nincs a listában, akkor válaszd az "owSilProg using other Arduino" lehetőséget.
    5. Állítsd be a 2) mező hiányzó adatait. Amennyiben az 1) mezőnél megtaláltuk a megfelelő panel típust, akkor csak a megfelelő Port-ot kell kiválasztani a legördülő listából. Ellenkező esetben a használt Arduino panel típusának megfelelő paramétereket is be kell állítani (sávszélesség, processzor típusnak és órajelnek megfelelő bootloader/firmware hex file).
    6. Port beállítása. Állítsd be a megfelelő USB portot (vagy a hozzárendelt virtuális COM portot). A legördülő menü mindig az elérhető portok listáját tartalmazza. A megfelelő port az alábbi módon található meg:
    - Az Arduino panel nincs csatlakoztatva a PC-hez. Jegyezzük fel az elérhető portok listáját.
    - Csatlakoztassuk a panelt a PC-hez és várjunk amíg a Windows automatikusan feltelepíti a szükséges drivereket és elindítja az eszközt.
    - Ismét ellenőrizzük a legördülő listát, és válasszuk ki az újonnan megjelent portot.
    7. Töltsd fel a szoftvert az eszközre. Nyomd meg a 6) Burn the target/device gombot. Ekkor elindul a feltöltési folyamat. Egy külön ablakban el fog indulni az AvrBurnTool parancssora, ahol különböző üzeneteket láthatunk, lényegében az avrdude program futását. Várjunk amíg megjelenik a "press any key to continue…" felirat. Ha minden jól sikerült, hasonló képet kell kapnunk (ez egy Arduino Nano példája):
    8. Forrassz három kábelt az Arduino panelhoz. Végezetül három vezetéket kell a panelra forrasztani, ami a szabályzó programozásához szükséges forrasztási füleket csatlakoztatja, ezek a GND (fekete), C2CK (piros) és C2D (fehér). Több ESC egyidejű programozásához természetesen több lábat is csatlakoztatni kell, ezeket az alábbi angol nyelvű leírás tartalmazza, jelen leírásban nem foglalkozom a több ESC egyidejű programozásával. Rendszerint a legegyszerűbb az ISP csatlakozó lábait használni.
    Az alábbi két példában egy Arduino Nano (balra) és Arduino Uno (jobbra) csatlakoztatása látható:
    A Mega panelek esetén célszerűbb a PB2 és PB3 lábakat (D51/D50) használni, amik a MOSI és MISO lábaknak felelnek meg.
    ArduFlyer apm2.5 panel esetén a PF1 és PF0 lábakat kell használni (lást itt)
    9. GRATULÁLOK, sikerült!

    A fenti leírásban az Arduino Nano és Arduino Uno példáját mutattuk be, de a megfelelő beállítások használatával és a megfelelő lábak csatlakoztatásával a többi Arduino panel is egyszerűen használható.

    GYIK/Hibaelhárítás
    • Az Arduino panelt csatlakoztatva néha szükséges a megfelelő driver telepítése. Az Arduino Drivereket tartalmazza az owSilProg programcsomag, és a ~/arduino-1.0.1/drivers/ almappában található. A driver telepítéséről itt találtok útmutatást angol nyelven.
    • A bootloadert és szoftvereket tartalmazó mappa neve NEM TARTALMAZHAT space karaktereket (szünetet)!!! Az Avrdude program nem tudja ezeket értelmezni és a feltöltés hibát fog jelezni!
    • Régebbi Arduino panel esetében előfordulhat hogy a7. pontnál a feltöltés megkezdésekor meg kell nyomni a panelen lévő RESET gombot, mert még nem tartalmazza az autoreset funkciót.
    • Ritkán a libusb0.dll file-ra is szükség lehet, ezt szintén tartalmazza a programcsomag, tehát nem szabad problémát okozzon.
    • A korábbi szoftver verzióknál a C2CK és C2D lábakat a PD2=D2 és PD3=D3 lábakra kellett csatlakoztatni. Néhány, az interneten található leírás még mindig ezekre hivatkozik. Ez ne zavarjon össze! A korrekt lábak kiosztását a megfelelő owSilProg hex file tartalmazza (amennyiben nem, akkor egy elavult változatot szeretnétek feltölteni)!






    II. BLHeliTool: a BLHeli szoftver feltöltése
    (a leírás a v20130103 és utána készült owSilProg és BLHeliTool v1.00 vagy újabb szoftverekhez használható)

    Amire szükségünk lesz:
    • egy owSilProg programozó
    • a legfrisebb owSilProg program csomag vagy BLHeliTool file-ok (.exe, .ini, .dev)
    • egy Silabs kontrolleres Brushless szabályzó


    Amit tudni kell
    Az alább ileíráshoz ismerni kell hogy a GND, C2CK, C2D programozó lábak hol találhatóak a szabályzó paneljén. A legjobb forrás véleményem szerint Steffen pdf dokumentuma BLHeli supported SiLabs ESCs.pdf. Továbbá ismerni kell hogy az owSilProg programozón hova kell csatlakoztatni a megfelelő lábakat. A válasz az aktuálisan alkalmazott eszköztől függ, a leírás I. része a legtöbb esetben megfelelő támpontot ad.

    A továbbiakban az alábbi kábel színek használata javasolt:
    GND = fekete C2CK= piros C2D = fehér

    Tipp: Ha a SiLabs kontroller mellett megtalálod sorban a négy forrasztófület a panelen, akkor szinte biztos hogy a GND, Vcc, C2CK, C2D sorrendben vannak. Az alábbiakban néhány példakép látható. A GND láb könnyen azonosítható az áramköri fólia tanulmányozásával, vagy egy egyszerű multiméterrel.

    A tennivalók:
    1. Csatlakoztasd az owSilProg programozót és a szabályzót egymáshoz. A pontos tennivalók az aktuális panelektől függnek. Rendszerint a megfelelő pontokra forrasztott kábelek végére csatlakozót szerelnek, ami utána csatlakoztatható a programozóhoz. Erre mutat példát az alábbi kép:
    (Mivel a BLHeli szoftver a szabályzó számos paraméterének beállítását teszi lehetővé, javaslom csatlakozó kiépítését olyan módon, hogy a szabályzó modellbe épített helyzete esetén is bármikor elérhető legyen - Adrián)
    2. Csatlakoztasd az owSilProg programozót a PC-hez egy USB kábel segítségével.
    3. Csatlakoztasd az akkumulátort a szabályzóhoz. A szabályzó tápellátása többféle módon történhet, az esetek nagy részében egyszerűen csatlakoztatni kell az akkumulátort.
    4. Indítsd el a BLHeliTool_vxxx.exe programot. A program a telepítési mappában található, ahova az owSilProg programcsomagot korábban kitömörítetted. A program indítása után az alábbi kép fogad:
    5. "Port" beállítása. Állítsd be a megfelelő USB portot (vagy a hozzárendelt virtuális COM portot). A legördülő menü mindig az elérhető portok listáját tartalmazza. A megfelelő port az alábbi módon található meg:
    - Az Arduino panel nincs csatlakoztatva a PC-hez. Jegyezzük fel az elérhető portok listáját.
    - Csatlakoztassuk a panelt a PC-hez és várjunk amíg a Windows automatikusan feltelepíti a szükséges drivereket és elindítja az eszközt.
    - Ismét ellenőrizzük a legördülő listát, és válasszuk ki az újonnan megjelent portot.
    6. "Multiple ESC Mode" beállítása. Ha nem ismered a többszörös szabályzó programozási módot (több szabályzó egyidejű programozásának lehetősége) akkor válaszd a "default" beállítást. A többszörös szabályzó programozásról bővebben itt olvashatsz, angol nyelven.
    7. Lépj a "Flash BLHeli to BESC" fülre. Ezután a BLHeliTool ablak így fog kinézni:
    8. Válaszd ki a megfelelő hex file-t a választott BLHeli szoftver feltöltéséhez. A megfelelő hex file kiválasztása a legtöbb esetben a megfelelő szűrők segítségével gyorsan elvégezhető. Először, válaszd ki a mappát ahol a hex file-ok találhatóak. Rendszerint a "BLHeliHexFiles" előzetes beállítás megfelelő. Ezután a legördülő listákból válaszd ki sorrendben a BESC (szabályzó típusa), revision (verzió), mód (Main, Tail, Multi) paramétereket (Multirotor esetén a "multi" használandó). A kiválasztásokat követően a javasolt hex file megjelenik a "Hex file" mezőben. Ha olyan hex file-t szeretnénk feltölteni ami nem szerepel a listában, akkor a "…" gombra kattintva tallózhatjuk a megfelelőt.
    FIGYELEM!!! Csak az válasszon egyedileg hex file-t aki tudja mit csinál!!! Hibás hex file feltöltés a szabályzó azonnali tönkremeneteléhez vezethet!!!
    9. A BLHeli szoftver feltöltése. Nyomd meg a "Flash" gombot és elindul a feltöltés. A BLHeliTool státusz ablakában üzenetek jelennek meg egymás után. Várj amíg nem látod a "Flash hex file…DONE!" feliratot, vagy hibaüzenetet ha netán valami rosszul sikerült.
    10. GRATULÁLOK, sikerült!

    GYIK/Hibaelhárítás
    • Lehetséges visszatölteni az eredeti szabályzó szoftvert? Nem. A BLHeli feltöltésével az eredeti szoftver felülíródik, így annak visszanyerésére nincs mód.
      (Elvileg lenne lehetőség előzetesen kiolvasni a gyári szoftvert, de azt a legtöbb esetben a gyártó olvasás elleni védelemmel látja el.)
    • Ha hibaüzenetet kapsz, pár alkalommal ismételd el a fenti lépéseket, ez rendszerint segít.
    • "v…Connection to owSilProg programmer FAILED!" Ez a hibaüzenet azt jelzi hogy a kapcsolat a programozó és a PC között valamiért nem jött létre. Az esetek 99%-ában ezt a hibás COM port kiválasztás vagy esetleg Windows driver hibák okozzák.
    • "d…Connection to target FAILED!!" Ez az üzenet azt jelzi hogy a kapcsolat az owSilProg programozó és a szabályzó között nem jött létre. Az esetek 99%-ában ezt hibás vagy hiányos csatlakoztatás okozza! Sokszor csak többszöri ellenőrzésre bizonyosodik be hogy tényleg elektromos hibáról van szó… (pl. rossz Arduino lábat csatlakoztattunk)
    • "d…MCU INCORRECT or connection to target FAILED!" Ez a hibaüzenet azt jelzi hogy a szabályzó olyan SiLabs kontrollert használ ami a BLHeli által még nem támogatott, vagy az előbbihez hasonlóan a kapcsolat a programozó és a szabályzó között bizonytalan vagy nem jött létre. A második esetben a hiba a csatlakozások ismételt ellenőrzésével orvosolható.
    • "e…Device erase FAILED!" Ez a hibaüzenet nem szabad jelentkezzen de sajnos ritkán előfordul. Ha nem olyan egyszerű probléma okozza mint pl. lemerült LiPo akku, akkor vedd fel a kapcsolatot a BLHeli támogatói fórumával.
    • "bw…block write FAILED!" Ez a hibaüzenet nem szabad jelentkezzen de sajnos ritkán előfordul. Ha nem olyan egyszerű probléma okozza mint pl. lemerült LiPo akku, akkor vedd fel a kapcsolatot a BLHeli támogatói fórumával.




    III. BLHeliTool: a BLHeli szoftver paramétereinek beállítása
    (a leírás a v20130103 és utána készült owSilProg és BLHeliTool v1.00 vagy újabb szoftverekhez használható)

    Először, kövesd a leírás II. fejezetének (BLHeliTool: a BLHeli szoftver feltöltése) 1-6. lépéseit:
    1. Csatlakoztasd az owSilProg programozót és a szabályzót
    2. Csatlakoztasd az owSilProg programozót és a PC-t
    3. Csatlakoztasd az akkumulátort a szabályzóhoz
    4. Indítsd el a BLHeliTool_vxxx.exe programot
    5. Állítsd be a "Port" mezőt
    6. Állítsd be a "Multiple ESC" mezőt

    A paraméterek kiolvasása.
    A paraméterek a szabályzóban vannak tárolva és onnan kiolvashatóak a "Read" gomb megnyomásával. A státusz mezőben üzenetek fognak megjelenni, várj amíg meglátod a "Read…DONE!" üzenetet - vagy hibaüzenetet, ha valami rosszul sikerült. Az ablak most már a kiolvasott paramétereket fogja mutatni:

    A paraméterek elmentése.
    A programban aktuálisan kijelzett paraméterek a szabályzóra menthetőek a "Write" gomb megnyomásával. A státusz mezőben üzenetek fognak megjelenni, várj amíg meglátod a "Write…DONE!" üzenetet - vagy hibaüzenetet, ha valami rosszul sikerült.

    A paraméterek beállítása.
    A BLHeli szoftverben a paraméterek két fülben vannak megjelenítve, a "Setup Basic" (alapvető beállítások) és "Setup Advanced" (haladó beállítások). A BLHeli szoftver számos beállítási lehetőséget kínál, és hozzásegíthet (remélhetőleg) a szabályzó még jobb működéséhez, a "felhasználói élmény" javulásához. A különböző paraméterek és funkciók részletes leírása Steffen leírásában található (angol nyelven).

    A BLHeli szovtert futtató szabályzók a távirányító segítségével is programozhatóak, ez esetben a motoron kiadott különböző hosszúságú és frekvenciájú hang üzenetek segítenek a navigálásban. A részletes angol nyelvű leírás itt található.

    GYIK
    • A BLHeli paraméterek írása és olvasása természetesen csak megfelelő verziójú BLHeli szoftver feltöltése után elérhetőek, melyet részletesen a II. fejezet taglal.


    *************************

    Sok sikert kívánok a flasheléshez és sok sikeres landolást!!!
    Üdv Adrián


  6. #6

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    7.4 Mire jo az Ecalc, hogyan erdemes hasznalni?

    Az Ecalc egy (nemcsak) multirotorokhoz valo szamolgato szoftver, ami a megadott alkatreszek es mas egysegek alapjan kepes megmondani, mennyi lesz a gep sulya, mennyi ideig marad levegoben, mekkora gazon, stb.
    Idealis eszkoz tehat egy uj gep megtervezesekor.

    A leggyakrabban hasznalt beviteli ablakok:

    - # of rotors: a rotorok szamat adjuk meg, ertelemszeruen pl. hexa-nal 6
    - xCopter Weight: 2 lehetoseg van, a "without Drive"-al azt adjuk meg mennyi az osszsulya minden mas alkatresznek a gepen, ami NEM motor,szabalyzo vagy aksi. Az "incl. Drive"-al azt adjuk meg hogy osszesen mekkor a gep sulya, tehat az AUW (all up weight - teljes felszallosuly)-t. Erdemes az elso opciot hasznalni, mert igy barmilyen motor, szabalyzo, aksi valtoztatasnal a lap aljan levo AUW-t jol fogja ujraszamloni es minden mast is, repidot, stb.
    - field elevation: erdemes jol megadni az erteket (tszfm), mert par szaz meter elteres tekintelyes kulonbseget okozhat pl. a repidoben
    - air temp: detto mint felul
    - battery: valasszuk ki minel pontosabban az aksit hogy jol szamolja a sulyat
    - battery charge state: mindig erdemes megnezni hogyan teljesitene a konfogunk teljes toltottsegnel es alacsony toltottsegnel, sok leendo problema mar itt kiderulhet
    - # serial: cellaszam, tehat 2s, 3s, 4s, ...
    - # parallel: ha parhuzamosan kapcsolunk tobb aksit akkor azt itt adjuk meg
    - controller: no comment
    - motor manufacturer, type: no coment
    - propeller: ha nincs meg a megfelelo tipus akkor keressunk hasonlot ahhoz mint amilyen megadna a megfelelo "prop const." erteket

    A legnagyobb gond az szokott lenni hogy nem talalunk ugyanolyan aksit vagy motort az adatbazisban mint a mienk. Ekkor valasszuk a "custom" erteket, majd kezzel adjuk meg a szukseges adatokat az adott sorban. Tehat a "battery->custom" es "motor type->custom" beallitasakor a program engedni fogja hogy kezzel irjuk be az ertekeket. Igy olyan motort is tudunk modellezni, ami nincs benne az adatbazisban, persze csak ha megvannak a megfelelo ertekek, mint: kv, resistance, no-load current, limit, #mag poles, case length. Ha nincs meg az osszes adat az nem mindig gaz, de ha pl. a fontosabbakbol hianyzik valami akkor bizony rossz eredmenyt fogunk kapni. (pl. motornal van kv, resistance, de pl. nincs no-load current)

    Az ertekek beadasa utan az ALUL szereplo kovetkezo informaciok a leglenyegesebbek:

    - battery max. load: ha ez tullepi az aksink terheleset a progi ugyis szol, de erdemes tudni hogy ha nem lepi tul de megkozeliti, az aksink mar akkor is tulmelegedhet es tonkremehet, ha pl. 40C-s aksim van, es maximalis terhelesen 35C-t kapok az gaz!
    - flight time: nem szamit, ne torodjunk vele, ez a repulesi stilusunkon mulik, nem mervado
    - flight time hover: ez az ertek ami az egyik legfontosabb, ebbol kiindulva lehet saccolgatni majd a valos repidonket
    - motor@maximum max current: ennyit szabadna maximum felvennie a motornak adott propellernel, adott fesznel es fordulatszamnal
    - motor@hover current: az egyik legfontosabb adat, pl. legi filmezesnel ahol nincs tul sok emelkedes/sullyedes/akrobatika
    - motor@hover throttle: az egyik legfontosabb adat, ez adja meg hogy mennyire lesz "virgonc" a gep, ha teljes aksitoltottsegnel ez 55-60% fole megy az gaz lehet, mert pl. alacsony toltottsegnel nem marad eleg ero a hirtelen manoverekre es ezen mulhat a gep tulelese. Tehat ha tervezesre hasznaljuk az eszkozt ez remekul megmutatja mire szamithatunk
    - entire drive total current maximum: az osszaramfelvetel maxigazon. Nagyon fontos hogy tudjuk, foleg ha arameloszto lapokat hasznalunk, itt hamar kiderulhetnek az esetleges kesobbi problemak
    - entire drive AUW: abszolut kritikus hogy ismerjuk a gepunk teljes felszallosulyat

    Ezeken kivul ha finomtuningolas is erdekel bennunket akkor minden bizonnyal megnezzuk majd hogy milyen fordulatszamnal milyen hatekonysaggal/veszteseggel dolgozik a motor, igy pl. kereshetunk masmilyen propellert a projekthez, stb.

    Az eszkoz keszitoje ugyan +-15% elterest (a valostol, gondolom) ad meg, en viszont ugy tapasztaltam hogy meglehetosen pontosan ki lehet szamolni a szukseges ertekeket. Uj gep tervezesekor mindenkepp ajanlott az eszkoz hasznalata, foleg kezdok es haladok szamara.

    7.5 Megvan a gep, osszeraktam de hogyan tanuljak meg repulni vele?

    7.5.1 A szimulator

    Az elso es legfontosabb dolog a szimulator.
    Mielott megejtenenk az elso beruhazast erdemes valakitol kolcsonkerni egy adot es leulni egy szimulator ele. Igy mar par ora gyakorlas utan kiderul hogy tetszik - nem tetszik a dolog, van-e hozza erzekunk vagy nincs.

    A szimulatorhoz altalaban csak 3 dolog kell:
    - ado
    - szimulator kabel
    - szoftver

    7.5.1.1 Szimulator kabelek

    Ha szerencsenk van akkor az adonak egy egyszeru 3.5" jack kimenete van, amihez a legocskabb legegyszerubb audiokabelt tudjuk hasznalni. Ilyen barmelyik elektronikai boltban beszerezheto es ebben az esetben nincs ertelme mindefele USB atalakitokat venni vagy gyartani.
    Ilyenkor a legolcsobb megoldas az hogy az ado kimenetet a PC hangkartyabemenetevel kotjuk ossze es segedprogramok (lasd alabb) hasznalataval szimulatorozunk.
    Ez tipustol fuggoen nemcsak a jack kimenetu adokra vonatkozik, a paletta eleg szeles. A tamogatott gyartok (adotipusok) csatlakozo bekotesei itt vannak leirva: http://www.smartpropoplus.com/dnn/Ha...7/Default.aspx

    Ha nincs szerencsenk akkor az adott ado tipushoz meg kell venni a megfelelo kabelt. Ha a vetel mellett dontunk jo esellyel kifoghatunk olyan ajanlatot ahol a kabel melle adnak szimulator progit is.

    7.5.1.2 Segedprogramok (FMS, ...)

    Miutan legyartottuk a megfelelo kabelt, fel kell telepiteni a megfelelo szoftvert a PC-re ahhoz hogy a hangkartya bemenetere jovo jelet a szimulator programunk hasznalni tudja.
    Ehhez a Smartpropoplus nevu programot hasznaljuk. Az eredetileg FMS-hez keszult megoldas allitolag barmelyik szimulatorhoz hasznalhato, de ezt kezeljuk fenntartassal. Amennyiben nem FMS-hez szeretnenk hasznalni akkor mar a telepiteskor egy masik valtozatat kell valasztani, ilyenkor meg egy PPjoy nevu progit is fel kell telepiteni.
    Ezekhez a leiras itt talalhato: http://www.smartpropoplus.com/dnn/Se...6/Default.aspx

    7.5.1.3 Szimulatorok

    - Az egyik legelterjedtebb az FMS. Ez teljesen free, cserebe a grafika nincs a topon, de gyakorlasra remekul hasznalhato.
    Jo hir hogy a merevszarnyu modellek mellett vegre megjelentek kulonbozo multirotor modellek is. Ezeket mind felhasznalok tervezik es teszik elerhetove, csakugy mint a betoltheto hattereket. Bar a repulesi tulajdonsagok (multirotor) nem teljesen jok de gyakorlasra, kezdoknek tokeletesen megfelel.

    - A tobbi leggyakoribb szimulatorrol info itt: http://en.wikipedia.org/wiki/RC_flight_simulator

    7.5.2 Az elso repules

    Az elso repules elott ajanlatos tudatositani a "biztonsagi szempontok" reszben leirtakat es ezeket maradektalanul betartani.

    Vegyuk le a propellereket. Kapcsoljuk be az adot, majd a gepet. Ellenorizzuk le hogy minden motor a megfelelo iranyba forog-e es megfelelo forgasiranyu propeller van-e rajta. Gep kikapcs, ado kikapcs.

    Miutan leellenoriztuk hogy minden alkatresz, forrasztas rendben van, semmi nem lotyog, nincs kilazulva, nem loghat bele a propellerek terebe, kapcsoljuk be az adot. Mindig az adot eloszor es soha nem a vevot!

    Vezerlotol fuggoen, adjunk finoman gazt, de meg ne emelkedjunk el a talajtol. Amikor erezzuk hogy a gep mar majdnem elemelkedik, akkor a karok elore, hatra, oldalra mozgatasaval bizonyosodjunk meg rola hogy a gep ilyenkor valoban a kivant iranyba mozog (billen). Csak ha ezek az iranyok rendben vannak, akkor emeljuk el a gepet.

    Ha az irany tengelye rendben van de a gep az ellenkezo iranyba igyekszik akkor az adott tengelyre az adon reverse-elni kell a csatornat. Magyaran ha az oldalkormany kar balra kiteritesekor a gep jobbra igyekszik akkor elegseges az AIL csatornat reverse-elni az adon. Persze elobb gep kikapcsol, adon reverse beallit, gep bekapcsol. Soha ne repules kozben vagy a foldon, de elesitett allapotban allitsunk be reverse-eket! Mindig csak kikapcsolt gepnel.

    Ha mar a levegoben a gep, ne engedjuk magasra, probaljuk max. szemmagassagban tartani es ha latjuk hogy elforog a tengelye korul azonnal vegyuk le a gazt es szalljunk le.

  7. #7

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    Mit jelent nyereseg az omni, tehat nem iranyitott tipusu antennaknal?

    A magasabb dB ertek nem a kisugarzott teljesitmeny noveleset jelenti, hanem a meglevo teljesitmeny mas iranyu eloszlasat, mely nemely iranyban kedvezobb, mas iranyban viszont gyengebb lesz.

    Egy szemlelteto pelda:
    - a 2dB gyari antenna sugarzasi karakterisztikaja egy almaehoz hasonlit, felso es also iranyban kis ressel, minden mas iranyban kabe egyforma erossegu sugarzassal.
    - a 7 db antenna karakterisztikaja egy fankehoz hasonlatos, laposabb, elnyulobb, de alul es felul nagyobb resekkel, alkalmas 60 fokos szog alatti repules eseten, de magunk felett mar semmikeppen.
    - a 9 db es nagyobb nyeresegu antennak karakterisztikaja a pizzara hasonlit. Ezeket nagy tavolsagban, alacsony repuleshez javaslott hasznalni. 30 foknal nagyobb szogben mar jelvesztes all elo.

    A PID controller reszletesebb magyarazata, multikopter vonatkozasban (angol):

    "
    What is the P gain

    The P gain stands for Proportional. This is the gain that applies to how much we are out-of level.

    If we are level, then each motor is driven with the current throttle position (T).
    If we are 1 degree out of level, then each motor is driven with T + (P * 1).
    If we are 2 degrees out of level, then each motor is driven with T + (P * 2).

    What happens when the P gain is too LOW

    If the P gain is way too low, then we simply will not be increasing the thrust enough to level the multicopter back. It will want to flip over.

    If the P gain is slightly too low, then it will be controllable, but drift excessively. It will take a longer time to get back to level.
    What happens when the P gain is too HIGH

    If the P gain is too high, the multicopter will wobble (oscillate) because it will compensate too much when going out of level and overshoot, meaning it will go back to level quickly, but then continue and get back out of level the other way, and so on.

    Be careful to make sure the P gain is not too high not only trying to fly level, but also when the stick inputs change, when there are gusts of wind or when coming down vertically, in the turbulence of your propellers. If the P gain is just a bit on the high side, it will be rock solid flying level, but then get out of control when you try any aggressive manoeuvre.
    What is the I gain

    The I gain stands for Integral, which is a fancy way of saying "over time". This is the gain that applies to how long we are out-of level.

    If we are level, then each motor is driven with the current throttle position (T).
    If we are 1 degree out of level, then each motor is driven with T + (P * 1).
    If we are 1 degree out of level for 0.5 second, then each motor is driven with T + (P * 1) + (I * 0.5).

    If you hold your multicopter in your hands and tilt it, the corresponding motor should spin up. This is the P gain. If you hold it there and the motor speed keeps increasing, this is the I gain's contribution.

    Note that how the I gain is implemented can vary, but the effect described here is valid nonetheless.
    What happens when the I gain is too LOW

    If the I gain is way too low (or 0), then the multicopter may not be able to get back to level and drift if an external force (like wind) is applied. This is not a major problem and this is why you should start tweaking the gains with I set to 0.
    What happens when the I gain is too HIGH

    If the I gain is too high, the effects are similar to having the P gain to high, but even more dramatic. The multicopter will wobble (oscillate) because it will compensate too much when going out of level and overshoot, meaning it will go back to level quickly, but then continue and get back out of level the other way, and so on.

    The effect will be more dramatic because the I gain applies over time, so it will take longer to realize it is past level and reduce (and reverse, by then) its effect.

    If the I gain is just a bit on the high side, your multicopter will be stable, but you'll notice that if you try to move in one direction (forward hopefully) for some time it will tend to gradually level off and automatically pitch back when you center the controls. While stable, this will make it more difficult to precisely control the final position of your multicopter when you stop.
    What is the D gain

    Some controllers may have an additional D gain. It is not extremely useful for multicopters (the mathematical proof of this is outside the scope of this article), but may be present in some controllers

    The D gain stands for Derivative, which is a fancy way of saying "over speed". This gain works differently than the previous two in that it will work against them to prevent the problems (oscillations) that occur if they (the P and the I gains) are too high, while still keeping the benefits of their high values: stability and speedy recovery. This can be seen as a damping factor.

    If we are level, then each motor is driven with the current throttle position (T).
    If we are 1 degree out of level, then each motor is driven with T + (P * 1).
    If we are 1 degree out of level for 0.5 second, then each motor is driven with T + (P * 1) + (I * 0.5).
    If we are 1 degree out of level for 0.5 second but in the process of getting back to level at a speed of 2 degrees per second, then each motor is driven with T + (P * 1) + (I * 0.5) - (D * 2).

    In plain English: If you are out of level, the P and I gains kick in to bring it back. As you multicopter start moving back to level (but not there yet), the D gain will turn down the throttle to partially cancel out the P and I gains' effect so that it doesn't overshoot and start wobbling.
    What happens when the D gain is too LOW

    If the D gain is low (or doesn't exist), then the multicopter will wobble if the P and I gains are too high.
    What happens when the D gain is too HIGH

    If the D gain is too high, then while stable, your multicopter will feel like there is a big delay between your stick inputs and the corresponding reaction (remember: damping).
    "

    A legjobb elmeleti leiras az "FPV budzse"-rol:

    "
    In this paper, I’m going to explain the RF link « budget ». Where is that budget, how it
    can be calculated and what affect it for better or worse.
    Your budget is spread over 3 things : Tx power, Rx sensitivity and antennas gains.
    The RF currency is very often the dB (decibel, for one tenth of a bel) What is a bel? A
    bel is a ratio of 10 between a quantity and a reference level . The bel is seldomly used in
    favor of the decibel, 3 dB being a ratio of 2 following the logarithmic scale of that unit.
    Example : We often set 1mW as a reference in RF power, this is our starting point or
    0dBm (dBmiliWatt) 3dBm is 2mW, 10dBm is 10mW, 20dBm is 100mW... Same can
    apply to Volt (dBV) or Amp (dBA)
    What about Dbi? We often sa that spooky unit on antenna spec sheet. « i » is for
    « isotropic » an elusive perfect antenna that spread power evenly over a perfectly round
    sphere. So, 0dBi is a perfect sphere, 2dBi is squished a little, 20dBi is totally squeezed in
    one direction, having 100 times more power in a single direction than the perfect sphere.
    We have a 500mW Vtx, that’s 27dBm, install a dipole : add 2dbi we’re at 29dB. Now on
    the Rx side we have a patch with 8dBi with a Rx sensitive to -85dBm, that’s another
    93dB added to our budget for a total of 122dB. You can see that most of the budget is
    found in the Rx and its antenna.
    Now that our budget is known we can go spend it, how? Free space loss. As the Tx is
    moved away from the Rx a loss occur in the distance that separate the two. This loss in
    dB is calculated like this :
    32.44 + 20*log(F(MHz)) + 20*log(D(km))
    Don’t let it scare you, if math is not your cup of tea, there’s plenty of online calc for this :
    http://www.microwave.gr/content/jsffield.htm
    We see MHz in the formula and it is in a similar expression than km, yes frequency play
    an equally important role. Twice the frequency, four times the free space loss or 6dB.
    Same with distance, twice as far, four times the loss or 6dB.
    At 1280MHz, the loss over a km distance is 94.6dB (that’s free space, mean no air no
    humidity, no house, no aliens) Bummer! Only one km and most of my budget is spent!
    No, remember that the dB unit is logarithmic and like said above 6dB is twice the range.
    Let’s travel another km and we have 100.6 out of 122dB spent. Still over 21dB to go,
    divide that by 6 and we got the number of times we can double our distance. 3.5 times?
    Let’s keep it at 3 times for some overhead ☺ We’re at 2km, double #one, we’re at 4km,
    double #two, we’re at 8km, double #three, we’re at 16km, end of our journey, we spent
    all the RF link!Many others things can tax your RF link, solid objects between Tx and Rx will eat a lot,
    multipaths and noise are some other examples.
    How can you improve your budget? You saw how the budget is divided :
    -More power? To double your range, you need an extra 6dBm from that 500mW Vtx,
    that make a monster 2W
    -More dBi? At the Tx it won’t make much sense as you need an even radiation in order
    to bank and turn your aircraft. At the Rx, it’s easy, switch to a 14dBi patch.
    -More sensible Rx? This is also a good one, switch to a -90dBm Rx and you nearly
    double your range. However, Rx sensitivity is rarely given as spec, let alone honest
    rating of the sensitivity.
    "
    Utoljára módosítva: icahone által : 2015-05-06 17:52

  8. #8
    Senior Member
    Csatlakozott
    10-12-25
    Hely
    Graz, Austria
    Hozzászólás
    2.308

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    A flashtool-t nem ajánlom, mert az nem a legújabb FW-ket teszi fel.

    És még egy kis ézrevétel:
    Innentol a szabalyzo programozasa a gaztartomany beallitasara korlatozodik. Ennek beallitasa a kovetkezo:

    - videoado bekapcsol, gaz maximumra tol
    - vevo bekapcsol, szabi "bejelentkezik"
    - amikor a szabi elhallgat, gaz minimumra levesz
    - szabi parat pittyant
    Üdv. Hasi

  9. #9

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    Uff, javitva. Nem tudom miert irtam videoadot a flashtool-t en sem ajanlottam csak odairtam hogy van ilyen is. Javitottam kicsit ott is a szovegen.

    Kosz hogy atnezted!!

  10. #10
    Junior Member
    Csatlakozott
    13-01-20
    Hozzászólás
    10

    Re:Kezdo vagy? Olvasd el es azutan kerdezz !!

    icahone, 1000 köszönet ezért a jó kis összefoglalóért! Átolvastam többször is (na meg persze közben máshonnan is próbáltam okosodni), voltak részek amik 2-3. olvasásra estek le, és vannak dolgok, amiket még most sem látok át . Annyit azért mentségemre elmondanék, hogy tulajdonképpen teljesen kezdő vagyok. December végén vettem jóárasítva egy ilyen helit (http://modellezz.hu/webshop/product/view/3/186). Aztán meg egy SYMA S107G klónt. Utána jött az ötlet, hogy kamera is kéne rájuk. Valahogy így jutottam el erre a fórumra és itt olvastam először multikopterekről. Szeretnék egyet én is építeni, a cél AP és video lenne. Ezekhez meg FPV sem ártana... Először abban bíztam, hogy elsőre sikerülhet egy olyan gép építése, ami mindenben megfelel a céljaimnak, de ahogy kezdtem magam beleásni a témába, egyre inkább körvonalazódott, hogy nem kis fába vágtam a fejszémet. Azt hiszem az ördög itt is a részletekben bújik meg. Sok olyan apróságot találtam (legalábbis azt hiszem ), ami alapvetően befolyásolhatja a projekt végkimenetelét... Szóval elakadtam a részleteknél. Pl. motortengelyátmérő és propeller furat viszonya. Mi van ha nem passzol? Láttam (műanyag?) gyűrűket, prop adaptereket, stb. De még mindig nem teljesen tiszta a dolog. Ha pl. gyűrűt használok, akkor azzal központos lesz annyira a prop felfogatása, hogy nem hoz be extra rezgéseket? Ahogy látom, az akksik csatlakozója is elég sokféle lehet (JST, XT60, Deans, bullet többféle méretben, HXT, TRX). Jó lenne elsőre úgy megrendelni az alkatrészeket, hogy semmit sem felejtek el/ki és nem kell megint heteket várni egy-egy elfelejtett apróság (pl. átalakító kábel, csatlakozó) megérkezéséig. Az sem ártana, ha az első géphez megrendelt alkatrészek nagy része (motorok, ESC, akksik, esetleg az FC is) felhasználhatók lennének a végleges változatnál. Ha esetleg időd engedi, akkor "Csatlakozók" és/vagy "Apróságok" témában is szívesen látnék információkat.

    Amúgy még elég sok kérdésem lenne (az általad leírt összefoglalóval kapcsolatban is), de "bemutatkozásként" nem szeretnélek sokkolni vele !

Oldal: 1 / 72 123451151 ... UtolsóUtolsó

Hozzászólás szabályai

  • Új témákat nem hozhatsz létre
  • Válaszokat nem küldhetsz
  • Fájlokat nem csatolhatsz
  • A hozzászólásaidat nem módosíthatod
  •  
  • BB code : engedélyezve
  • Pofik engedélyezve
  • Az [IMG] kód engedélyezve
  • [VIDEO] code is engedélyezve
  • A HTML kód kikapcsolva